A 0,90 százalékos alapkamat tartása mellett szavazott Báger Gusztáv, Cinkotai János, Gerhardt Ferenc, Kocziszky György, Matolcsy György, Pleschinger Gyula és Windisch László. A tagok megszavazták az egynapos jegybanki hitel kamatának 1,15 százalékon és az egynapos jegybanki betét kamatának -0,05 százalékon tartását is. Nagy Márton nem volt jelen az ülésen, azt pedig a parlament eddig nem szavazta meg, hogy ki kerüljön a tanácstagságáról lemondott Bártfai-Mager Andrea helyére.
Bártfai-Mager Andreát a postaügyért és a nemzeti pénzügyi szolgáltatásokért felelős kormánybiztosnak nevezte ki a kormány július elején, ő pedig ezzel párhuzamosan lemondott a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsában betöltött tagságáról.
A rövidített jegyzőkönyv szerint a monetáris tanács úgy ítélte meg, hogy a magyar gazdaságot továbbra is kihasználatlan kapacitások jellemzik, és az infláció tartósan mérsékelt marad. A monetáris politika horizontján a reálgazdaság dezinflációs hatása fokozatosan csökken.
A makrogazdasági fejleményeket áttekintve a tagok egyetértettek abban, hogy az előző kamatdöntés óta nem történt olyan fejlemény, amely a jelenlegi kamatszint megváltoztatását indokolná.
A tanácstagok szerint a magyar gazdaság fundamentumai erősek és az aktuális alapkamat továbbra is konzisztens az inflációs cél fenntartható elérésével. Több tanácstag is kiemelte, hogy az eszköztár júliusban bejelentett módosítására a hazai pénzügyi szektor a várt módon reagált, ugyanakkor a bankközi hozamok alakulását, valamint a pénzpiaci és állampapír-piaci fejleményeket a jövőben is kiemelt figyelemmel kell kísérni.
A tanácstagok részletesen megvitatták az Egyesült Királyság európai uniós tagságáról szóló népszavazás eredményét követő globális pénzpiaci hatásokat és egyetértettek abban, hogy a hazai pénzpiacok a nemzetközi turbulenciák ellenére is stabilnak mutatkoztak. Néhány tanácstag kiemelte, hogy a nemzetközi piacokon az alacsony infláció és az alacsony kamatok, továbbá a brit népszavazás közvetlen, illetve közvetett hatásai, valamint az olasz bankrendszer nemteljesítő hitelállományával összefüggő bizonytalanságok összességében óvatos monetáris politikai megközelítést indokolnak.
A monetáris tanács szerint a hazai gazdaság növekedése az átmeneti hatások után újból élénkül. A kiskereskedelmi forgalom a tavaszi hónapokban is dinamikus bővülést mutatott. Az ipari termelés májusban számottevően emelkedett az előző év azonos időszakához képest. A háztartások fogyasztásának további élénkülése várható a következő negyedévekben. A munkaerő iránti kereslet erős maradt, így a foglalkoztatottak számának emelkedése mellett a munkanélküliségi ráta májusban tovább csökkent.
Az idei gazdasági növekedés időbeli alakulását kettősség jellemzi, az év eleji átmeneti mérsékelt dinamikát követően a gazdasági növekedés elsősorban belső keresleti tételekre támaszkodva ismét élénkül. Az év eleji negatív egyedi hatások kifutása, valamint a jegybanki és a kormányzati növekedésösztönző intézkedések egyaránt a gazdasági növekedés újbóli élénkülését eredményezik.
A növekedési hitelprogram bővítése, a növekedéstámogató program, valamint a lakásépítéseket ösztönző és az EU-források dinamikus lehívását segítő kormányzati intézkedések összességében elérhetővé teszik a 3 százalék körüli növekedési ütem fennmaradását - olvasható a jegybanki jegyzőkönyvben.
