Az energiaipari beruházások 1,8 ezer milliárd dollárra csökkentek tavaly a 2014-es 2,0 ezer milliárd dollárról.
A legnagyobb energiaipari beruházásokat Kína hajtotta végre tavaly 315 milliárd dollár értékben. A rangsorban második Egyesült Államokban az energiaipari beruházások 75 milliárd dollárral csökkentek az előző évihez képest 2015-ben 280 milliárd dollárra. Az Európai Unió 140 milliárd dollár energiaipari beruházást hajtott végre 2015-ben, a rangsorban negyedik Oroszország 85 milliárd dollár, az ötödik India pedig 65 milliárd dollár értékben.
A legnagyobb beruházási terület a szénhidrogén-feldolgozóipar volt, ami 583 milliárd dollár beruházást vett fel tavaly, 25 százalékkal kevesebbet, mint 2014-ben. Az IEA szerint az idén további 24 százalékos csökkenés várható.
A "karbonmentes" energiatermelés 33 százalékkal több elektromos áramot állított elő tavaly annak ellenére is, hogy a beruházási összeg nem változott az előző évhez képest. Az újonnan hálózatra kapcsolt áramtermelő kapacitás karbon-kibocsátási mutatója 20 százalékkal javult tavaly a meglévő infrastruktúrához képest.
Atomenergia-ipari beruházásokra 21 milliárd dollárt, megújuló energiaforrások (nap, szél, stb.) kiaknázására 313 milliárd dollárt, energiatermelési hatékonyságot növelő beruházásokra pedig 221 milliárd dollárt fordítottak tavaly.
A megújítható energiaforrások fejlesztésére Kína fordította a legnagyobb összeget, 90 milliárd dollárt, a globális ráfordítás több, mint hatvan százalékát. Kína hajtotta végre a legnagyobb napenergia- és termálenergia hasznosító beruházásokat is, 15 milliárd dollár értékben. Kína vezeti az atomerőmű beruházások és az energia-hatékony járművekre fordított kiadások rangsorát is.
Az EU 55 milliárd dollárt fordított megújítható energiaforrások kiaknázására, energiatermelési beruházásainak 85 százalékát. Ennek több, mint a fele szélenergia volt. Az Egyesült Államok 40 milliárd dollárt fordított megújítható energiaforrásokra, energiatermelési beruházásainak 90 százalékát.
Áramelosztó hálózatokra 260 milliárd fordítottak tavaly globálisan, 14 százalékkal többet, mint 2014-ben. Ennek 55 százaléka új szállító kapacitás létesítése volt, 35 százaléka az elavult infrastruktúra felújítása, 10 százaléka pedig különféle megújuló források hálózati integrálása.
Tavaly 21 milliárd dolláros beruházással 10 gigawattal nőtt a globális atomenergia termelési kapacitás, több mint két évtizede a legnagyobb mértékben. A kapacitásnövelés túlnyomó részét Kína hajtotta végre és a kivitelezés alatt álló 70 gigawatt termelési kapacitás nagy része is Kínára esik.
Az energiahatékonyság javítására az előző évinél hat százalékkal többet, 221 milliárd dollárt fordítottak tavaly.
http://www.iea.org/media/investment/WEI2016FactSheet.pdf
