Íjgyártó István, a Külgazdasági és Külügyminisztérium kulturális és tudománydiplomáciáért felelős államtitkára a megnyitón elmondta: a magyar-horvát kapcsolatok hosszú történelmi múltra nyúlnak vissza, ami időről időre alkalmat ad a közös emlékezésre és inspirációként szolgál a két ország együttműködésének megerősítésére és elmélyítésére. Kitért arra, hogy 2016-ban közös Zrínyi-emlékévet ünnepel a két állam, Szigetvár ostromának 450. évfordulóját. Magyarország az idén egy másik évfordulóra is emlékezik, "időben közelebbi eseményre, az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulójára" - emelte ki.
A magyar külképviseletek szerte a világban különböző koncertekkel, kiállításokkal, pódiumbeszélgetésekkel idézik fel a 21. század egyik legjelentősebb antikommunista forradalmát és hőseit, nem elfeledkezve azokról sem, akik segítő kezet, átmeneti vagy tartós otthon nyújtottak a megszálló szovjet tankok elől külföldre menekülő magyaroknak - mondta az államtitkár.
Szavai szerint az akkori Jugoszlávia ambivalens módon viszonyult 1956-hoz. Josip Broz Tito és a jugoszláv vezetés kezdetben még üdvözölte a magyarországi változásokat, de később, október utolsó napjaiban a forradalmat a jugoszláv szocialista rendszerre is veszélyesnek találta - emlékeztetett.
Íjgyártó István arról is beszélt, hogy a horvát közvélemény hangulatáról a horvát emigránsok festettek képet: rokonszenvvel írtak a magyar forradalomról és szabadságharcról, annak sikerétől remélve Horvátország megszabadulását a titói rezsimtől. "Tudomásunk van zágrábi egyetemisták szimpátiamegnyilvánulásairól, de a titkosrendőrség megtorló akcióiról is" - jelentette ki.
A kiállítástól, amely október közepéig tart, az államtitkár azt reméli, hogy eljuttatja a magyarság jó hírnevét más nemzeti közösségekbe is.
Jean-Pierre Pedrazzini francia-svájci fotóriporter 1927-ben született Párizsban. A második világháború alatt szüleivel Svájcba költözött. Visszatérve Franciaországba Pedrazzini 1948-ban, az éppen akkor alapított Paris Match magazin munkatársa lett.
A háború alatt autodidakta módon tanult meg fényképezni, és fiatalon gyors karriert futott be. A lap fotósaként bejárta a világot, még a Szovjetunióba is sikerült eljutnia. Magyarországra 1956. október 27-én érkezett: először Mosonmagyaróváron fényképezett, majd Budapesten örökítette meg a forradalmat. A halálos sebesülés október 30-án a Köztársaság téren érte, több életmentő műtét után november 3-án Párizsba szállították, ahol november 7-én elhunyt. A fotós egyike azon keveseknek, akik haláluk után lettek a francia Becsületrend lovagjai.
A kiállításmegnyitó után Detoni Dániel zágrábi zongoraművész adott koncertet.
A képek a Párizsi Magyar Intézetből kerültek a Balassi Intézetbe 2012-ben. A kiállítást Budapesten, tavaly pedig Belgrádban is bemutatták.
