Hozzátette: a magyar-brit üzleti tanács vállalati szinten koordinálja és segíti a magyar cégek brit piaci, illetve a brit cégek magyar piaci jelenlétét.

Szijjártó Péter felidézte, a magyar kormány arra törekszik, hogy a Brexit (Nagy-Britannia kilépése az EU-ból) miatt ne sérüljenek a magyar-brit kapcsolatok.

A kilépési tárgyaláson Magyarország ragaszkodni fog a Nagy-Britannia és az Európai Unió közötti befektetési, kereskedelmi, gazdasági kapcsolatok akadálymentességéhez, és a kormány megvédi a Nagy-Britanniában dolgozó magyar munkavállalók érdekeit - hangsúlyozta.

Szijjártó Péter a magyar és a brit gazdaságpolitikában közös pontnak nevezte a nemzeti érdek képviseletét, és kiemelte, az elmúlt években létrejött magyar modell szükséges ahhoz, hogy az új világgazdasági rendszerben Magyarország megállja helyét. A magyar modell tette képessé az országot arra, hogy egyszerre legyen gazdasági növekedés, hozzon létre munkahelyeket, és tartsa be a pénzügyi fegyelmet - sorolta.

Szijjártó Péter felhívta a figyelmet arra, hogy a magyar gazdaság teljesítményében a külső tényező a világ átlagánál nagyobb mértékben játszik szerepet, az ország a beruházásokért, exportlehetőségekért éles versenyben vesz részt.

Magyarország a pozitív külgazdasági tendencia fenntartásért január elsejétől több változtatást vezet be, adókedvezménnyel segíti a munkaerő mobilitását, támogatja a kutatás-fejlesztést, a beruházásösztönzési rendszer úgy alakul át, hogy a támogatásnál nemcsak a munkahelyek számát veszik majd figyelembe, hanem az eddiginél nagyobb súllyal esik latba a kutatás-fejlesztés, a magas hozzáadott érték, a technológiai átállás - fejtette ki.

A miniszter jelezte: a magyar-brit kapcsolatok támogatására az Eximbanknál 492 millió euró hitelkeret áll rendelkezésre, hogy segítse a magyar kkv-k brit piacra jutását hosszú lejáratú, alacsony kamatozású hitellel.

Szijjártó Péter szólt arról is, hogy a magyar kormány négy brit céggel - Tesco, GlaxoSmithKline, Unilever, British Telecom - kötött stratégiai megállapodást, ezekben szerepel a magyar beszállítás erősítése.

Hozzátette: a magyar befektetés-ösztönzési rendszeren keresztül három-három brit projekt jött Magyarországra tavaly és az idén, és három továbbiról tárgyalnak. Tavaly minden eddigi rekordot megdöntött a két ország közötti forgalom, meghaladta az 5 milliárd eurót, idén az első hat hónapban további 3 százalékkal nőtt a két ország kereskedelmi forgalma.

Az üzleti fórumon Iain Lindsay, az Egyesült Királyság magyarországi nagykövete a magyar-brit kereskedelmi kapcsolatok fontosságát hangsúlyozta. Kiemelte, hogy a sikeres Brexit összetett folyamat, és az Európai Unióból való kilépésükkel a két ország közötti kereskedelem nem szenvedhet csorbát.

A Magyarországi Brit Kereskedelmi Kamarával együttműködve az üzleti fórumot szervező BKIK brit szakmai osztályának adatai szerint jelenleg több száz magyar tulajdonú kis- és középvállalat működik az Egyesült Királyságban jellemzően kereskedelmi, vendéglátó-ipari területen, az egészségügyi szolgáltatásban, illetve számos magyar családi tulajdonú vállalkozás, ingatlan-befektető van a szigetországban.