A magyar labdarúgó-válogatott péntek este 3-2-es vereséget szenvedett Svájc ellen a Groupama Arénában. A végig nyílt mérkőzésen a csereként beálló Stocker döntötte el a három pont sorsát a 89. percben. Lássuk, a játék képe alapján minek örülhetünk és mi az, amiben fejlődnünk kell.
2016. október 8. szombat 15:21 - Pásztor Viktória
Pozitívumok
A Feröer-szigetek elleni fantáziátlan, felejthető produkció után magára talált a válogatott és a helvétekkel szemben az Európa-bajnokságon ismert arcát mutatta meg. Ugyanaz a szervezettség és küzdeni akarás volt fellelhető, amit a nyári tornán is láthattunk a fiúktól.
Rendkívül kiegyenlített volt a játék, amit az uefa.com statisztikái is alátámasztanak: ugyanannyit birtokoltuk a labdát, mint a svájciak (50-50%), valamint az átadásaink is hasonló arányban voltak pontosak (88-88 %). Ez nem mondható rossznak egy nálunk magasabban jegyzett, topbajnokságokban edződött játékosok alkotta csapat ellen.
Storck ezúttal nem húzott váratlant, hacsak nem azzal, hogy két ballábas szélsőt rakott a kezdőbe: a bal oldalon Stieber Zoltán, a jobb oldalon Dzsudzsák Balázs kezdett. Mindkét játékos nagy szerepet vállalt a védekezésben, ezzel sikeresen lezártuk a területeket, a szélen csak kevés alkalommal tudtak mögénk kerülni a svájciak.
Az első félidőben több veszélyes támadást is vezettünk a bal szélen, beadásaink rendre erről az oldalról érkeztek. Stieber mondhatni lubickolt ezen a meccsen, a második játékrészben az ő remek továbbításából fejelt a kapuba Szalai.
Ha már szóba került Szalai Ádám, a támadó legutóbb 2010-ben szerzett két gólt a nemzeti csapatban (akkor San Marino ellen triplával vette ki a részét a nyolc gólos sikerből). Igazi lesipuskás lévén általa tudtunk kétszer is egyenlíteni, igazolva, hogy Storck nem véletlenül szavaz neki bizalmat.
Amiben fejlődnünk kell
Hiába zárt jól a védelmünk az első félidőben (a svájciaknak egy gólhelyzetük volt Shaqiri szögletéből), a második negyvenöt percben több alkalommal nem támadtuk le kellően a labdás játékost, lemaradtunk az emberekről, az ellenfél pedig rendkívül hatékonyan használta ki megingásainkat.
Az első gólnál Lang Ádám luftot rúgott, a harmadiknál Fiola Attila maradt le az emberről egy bedobás után. Két ilyen hiba ezen a szinten nem marad következmények nélkül. Valószínűleg a koncentráció hiánya, Fiolánál a kevés játéklehetőség is közrejátszhatott. Ahhoz, hogy a továbbiakban eredményesek legyünk, mindenképp össze kell rakni „fejben” a védelmet.
Storck nem először játszatta Dzsudzsákot a jobb oldalon. A terv az lenne, hogy befelé cselezve kerüljön lövőhelyzetbe vagy hozza gólhelyzetbe a társakat, azonban ez kevéssé működött eddig. Dzsudzsáknak sajnos kevés lehetőség jut támadásban.