A nem uniós állampolgárok számára kiadott első tartózkodási engedélyek száma 2014-hez képest 12,1 százalékkal emelkedett, ezeknek 28,9 százaléka családi okokkal volt összefüggésben, 27,2 százaléka munkavállaláshoz, 20,2 százaléka oktatáshoz, 23,8 százaléka pedig egyéb okokhoz volt köthető.

    Tavaly nagyjából minden negyedik ilyen engedélyt az Egyesült Királyságban adták ki, ami 633 ezer darabot jelent. Ezt Lengyelország követi 20,8 százalékkal (541 600), majd Franciaország jön 8,7 százalékkal (226 600), Németország 7,5 százalékkal (194 800), Spanyolország 7,4 százalékkal (192 900) és Olaszország 6,9 százalékkal (178 900). Az Eurostat adatai szerint ez a hat tagállam adta ki a tartózkodási engedélyek mintegy háromnegyedét tavaly.

    Lakosságarányosan Málta végzett az első helyen, itt 23,1 engedély jutott ezer lakosra, ezt Ciprus (18,4), Lengyelország (14,3), Svédország (11,3) és az Egyesült Királyság (9,7) követte. Az uniós átlag 5,1 volt 2015-ben.

A családokat hozzák össze

    A családegyesítés tizenöt tagállamban volt a fő oka a kiállított tartózkodási engedélyeknek, Magyarországon is. Munkavállalási célból a legtöbb engedélyt messze Lengyelországban állították ki (375 ezer), oktatási célból pedig az Egyesült Királyságban (229 ezer).

    A legtöbb tartózkodási engedélyt ukrán állampolgároknak adták ki: mintegy 500 ezer kedvezményezett kapott tartózkodási engedélyt, s ez az összes engedély 19,2 százalékát jelentette. A második helyen az amerikaiak állnak (261 800 - 10 százalék), őket követték a kínaiak (167 100 - 6,4 százalék), az indiaiak (135 500 - 5,2 százalék), a szíriaiak (104 100 - 4 százalék) és a marokkóiak (96 100 - 3,7 százalék).

    Magyarországon 20 700 első tartózkodási engedélyt adtak ki a hatóságok 2015-ben, ez ezer lakosra vetítve 2,1 engedélyt jelent. A kedvezményezettek 20,7 százaléka kínai, 8,1 százaléka ukrán és ugyancsak 8,1 százaléka amerikai volt.