A Financial Times hétfői beszámolója szerint Carney a héten valószínűleg bejelenti, hogy 2021-ig, a törvényileg lehetséges határidőig marad posztján. Carney a londoni gazdasági napilap forrásai szerint nem akar a brit EU-tagság megszűnésének feltételeiről folytatandó tárgyalások közepén távozni tisztségéből.

A kanadai Carney 2013. július 1-jén vette át a Bank of England irányítását. Személyében először került külföldi vezető az 1694-ben alapított jegybank élére.

Az 51 éves Carney - aki előzőleg a kanadai jegybank kormányzója volt - már kinevezése előtt közölte a brit kormánnyal, hogy öt évre, 2018-ig vállalja a megbízatást.

A bizonytalanság ellen 

A Financial Times hétfői értesülése szerint azonban Carney nem akar újabb bizonytalanságot teremteni a Brexit miatt egyébként is kilengésekre hajlamos piacokon azzal, hogy éppen a kilépési tárgyalássorozat közben kelljen új kormányzót keresni a Bank of England élére, és szeretne segíteni abban, hogy a brit gazdaság átvészelhesse a tárgyalási folyamat várhatóan viharos időszakát.

A brit kormány a tervek szerint a jövő év első negyedének végéig bejelenti a Lisszaboni Szerződés 50. cikkelyének aktiválását. Az 50. cikkely szabályozza - és aktiválása hivatalosan elindítja - Nagy-Britannia kilépési folyamatát az EU-ból, és a tárgyalásokra kétévi időkeretet biztosít. Ennek alapján a brit EU-tagság 2019 első negyedében szűnhet meg, és a Financial Times által idézett egyik jegybanki forrás szerint - aki "ismeri Carney gondolkodását" - a brit gazdaság 2018 közepén. éppen Carney eddig tervezett távozási időpontjában élheti át "a legsötétebb napokat".

Mark Carney kivívta a kormányzó Konzervatív Párt Brexit-párti szárnyának haragját azzal, hogy a brit EU-tagságról rendezett - a kilépést pártolók által szűk többséggel megnyert - júniusi népszavazás kampányának idején, és a referendum óta is többször a brit EU-tagság megszűnésének gazdasági kockázataira hívta fel a figyelmet, nem kizárva az esetleges technikai recesszió lehetőségét sem.

A Brexit-pártiak részről rendre elhangzó vádak szerint a Bank of England a népszavazási kampányban e figyelmeztetésekkel a bennmaradást pártoló tábor mellé állt.

Carney visszautasította ezeket a vádakat. A londoni alsóház pénzügyi bizottságának nemrégiben tartott meghallgatásán kijelentette: ha a Bank of England egy adott tényezőről megállapítja, hogy az kockázatot jelent a brit gazdaságra, törvényben előírt kötelessége, hogy erre figyelmeztesse a parlamentet és a lakosságot.

A Bank of England a népszavazás óta újabb enyhítési ciklusba kezdett: augusztusban 0,25 százalékos történelmi mélypontra csökkentette alapkamatát a több mint hét évig érvényben tartott 0,50 százalékról, amely szintén mélységi rekord volt. A brit jegybank emellett 435 milliárd fontra (150 ezer milliárd forintra) emelte a mennyiségi enyhítésre fordítható állampapír-vásárlási keretet az addig kihelyezett 375 milliárd fontról.