A szakértő szerint Hillary Clinton demokrata párti elnökjelölt nem tudta olyan mértékben mozgósítani a párt számára kulcsfontosságú választói csoportokat - az afroamerikaiakat, a spanyolajkúakat és a 18-29 közötti korosztályt -, mint korábban Barack Obama; a mozgósítás aránya hozzávetőlegesen hat százalékkal maradt el a korábbiaktól. Donald Trump és pártja viszont mintegy hetvenszázalékos arányban mozgósította a fehér szavazókat, ami döntőnek bizonyult - tette hozzá.

Arra a felvetésre, hogy a megválasztott elnök öntörvényűsége vezethet-e önkényes törvényhozáshoz, Magyarits Tamás úgy reagált: az Egyesült Államokban már csaknem kétszázötven éve működik a fékek és ellensúlyok kifinomult rendszere, ennek értelmében az elnök gyakorlatilag semmilyen törvényjavaslatot nem tud elfogadtatni, ha nincs meg hozzá a kellő támogatói többség a kongresszusban.

Donald Trumpot segíti ugyan, hogy mind a képviselőházban, mind a szenátusban republikánus többség lesz, ám ez nem biztosít számára automatikusan támogatást a törvényhozásban. Az amerikai törvényhozók ugyanis sokkal öntörvényűbbek, mint az európaiak, náluk sokkal kevésbé érvényesül a pártfegyelem - ismertette.

Mindemellett a legfelsőbb bíróság döntését az elnök nem tudja felülírni - fűzte hozzá. Ha egy elfogadott törvényt a legfelsőbb bíróság vagy egy szövetségi bíróság alkotmányellenesnek minősít, "akkor ott vége a történetnek".