Kövér László kiemelte, a rendszerváltás után "a magyar minőségi borászat újjáélesztésének kockázatos vállalkozásába" belevágó emberek több mint két évtizedes erőfeszítései megmutatkoznak abban, hogy egyre jobb minőségűek a borok, egyre magasabb szintű a borkínálat, növekszik a borturizmus, csökken a borbehozatal és nő a kivitel.
Hozzátette: tavaly 90 millió palack magyar bort értékesítettek külföldön, a 2014-es évi 85 millió után. Mennyiségben 5,2 százalékkal, értékében viszont 9,2 százalékkal nőtt a borexport - emelte ki Kövér László.
Siker meg a történet
A házelnök a magyar borászat felemelkedését a rendszerváltozás utáni időszak egyik sikertörténetének nevezte. Felidézte, hogy a juhfark telepítését a 70-es években betiltották, majd a következő évtizedben még a bor forgalmazását is leállították. Azonban mára a juhfark és vele együtt a somlói borok kezdik visszanyerni régi dicsőségüket, sőt a világhírnév felé menetelnek. Emlékeztetett, hogy az idén tavasszal a Tornai Pincészet 2013-as Grófi Juhfarkja a világ egyik legjelentősebb borversenyén, a londoni International Wine Chellenge versenyen trófeadíjat kapott.
Nagy István, a Földművelésügyi Minisztérium parlamenti államtitkára kiemelte: a 2000-es évek tömeges ültetvénykivágásai után most a termőterületek bővülésének vagyunk tanúi, ami megmutatkozik az eredményekben is. Tavaly a szőlő-bor ágazat kibocsátása 73 milliárd forint volt, közel 40 százalékkal nőtt az előző évhez képest - tette hozzá.
Felhívta a figyelmet, hogy jövő áprilisban hatályba lépnek a jövedéki törvény változásai, köztük lesz a kisüzemi bortermelői kategória bevezetése, ami a borászatok 85 százalékát érinti. Emellett a pezsgőkészítéssel kapcsolatos jövedéki biztosíték szabályozása is egyszerűsödik - tette hozzá.
Arról is beszélt, hogy az Európai Bizottság elhatározta a 2019-2023 közötti újabb támogatási időszak megnyitását, amely által a magyar borágazat számára évi 29 millió eurós támogatás állhat rendelkezésre.
Az adatok
Az államtitkár elmondta: a közel 70 ezer hektáros magyarországi termőterületen 70 százalék a fehér, 20 százalék a kék szőlő aránya. Mintegy 8500 borászati vállalkozás működik, közülük a 300 legnagyobb adja a bortermelés 75 százalékát. Exportra évi közel 700 ezer hektoliter bor kerül, döntő része az Európai Unióba. Nagy István jelentősnek nevezte azt, hogy az importborok mennyiségét sikerült csökkenteni: a palackos boroknál kilenc, a tartályos boroknál ötven százalékkal.
Kovács Zoltán, (akinek megbízhatóságáról és igazmondásáról
itt egy jó anyag) a térség országgyűlési képviselője kiemelte, a Somló kezdi visszanyerni hírét, sikeréhez azonban összefogásra van szükség. A Somló jövője olyan lesz, amilyenné tesszük - fogalmazott. Elsődlegesen a gazdák, a bortermelők és mindazon szereplők felelőssége ez, akiknek fontos a térség - mondta.
Bogdán József, a hegyközség elnöke elmondta, a Nagy-Somlói Borvidék Magyarország 22 történelmi borvidéke közül a legkisebb, 553 hektáros méretével a magyar bortermőterület alig egy százaléka. A mintegy 430 méter magas vulkanikus hegy körül decentralizált birtokszerkezet alakult ki, közel 1500-an gazdálkodnak, és körülbelül ezer pince van. A borvidéken fehérborokat termelnek: a legnépszerűbb 150 hektárral az olaszrizling, majd 110 hektárral a juhfark, 76 hektárral a furmint, jellemzők még a tramini valamint a hárslevelű fajták is.
