Izrael nem felkészült - Izrael szerint

 

A katonai rádió honlapja szerint a civilek védelme egy nagyszabású rakétatámadás esetén várhatóan sokkal jelentősebb stratégiai kérdés lesz a következő háborúban, mint a gázai övezeti alagutak jelentette fenyegetés, noha ez utóbbival többet foglalkoznak a hatóságok és a média.

A Jediót Ahronót című izraeli újság honlapja, a ynet kiemelte, hogy Joszef Sapira, az izraeli kormány munkáját ellenőrző hivatal elnöke keddi jelentésében elsősorban a különböző minisztériumok és kormányzati hivatalok, valamint bizottságok közötti egyeztetés hiányát ostorozta, mert szerinte ez a fő felelős az óvóhelyek nyújtotta védelem hiányosságaiért.

A jelentés szerint a legfontosabb feladat a nyilvános óvóhelyek felújítása a libanoni határ 15 kilométeres körzetében, valamint a magánszemélyek óvóhelyeinek ellenőrzése, és a nagyobb északi települések kitelepítésének megszervezése.

Gond van az óvóhelyekkel is

Az ország felkészületlenségét elemezve szerdai számában a Háárec című izraeli újság is hangsúlyozta, hogy elsősorban az ország északi vidékét jellemzi az elmaradás, ahol az óvóhelyek ötöde nem megfelelő, s a hibák kiküszöbölése több éves munkát igényel.

A déli részeken, a Gázai övezet határvidékén betonbunkerekkel megoldották az oktatási intézmények és a lakóépületek, sőt a buszmegállók védelmét is, de közben az ellenség is folyamatosan dolgozik rakétái hatókörének és erejének növelésén.

Kétmillióan

A Háárecben közzétett adatok szerint 2012-ben az Izraelben élők 27 százaléka, mintegy kétmillióan nem rendelkeztek lakóhelyükön rakéták elleni védelmet biztosító óvóhellyel, a rendelkezésre álló helyek pedig nem voltak alkalmasak a hosszabb tartózkodásra.

Az izraeli hadsereg polgári védelmi egysége szerint 2015-ben a nyilvános óvóhelyek 16 százaléka nem volt megfelelő, 33 százaléka volt alacsony színvonalú, miközben csak 21 százalékuk bizonyult teljesen hibátlannak, noha az összes harmadát alkalmasnak ítélték.

Jichák Gerson tartalékos tábornok a katonai rádióban elmondta, hogy sokat javult a helyzet az Észak-Izraelben élőket először hetekre óvóhelyekre kényszerítő, 2006-os második libanoni háború óta, de ahogy azt az állami elszámoltató hivatal elnökének jelentése is jelzi, további fejlesztésekre van szükség.