Kivel tárgyalnak az angolok Brexitről?
Külön egyeztetésekbe kezdhet az Európai Parlament (EP), amennyiben a többi uniós intézmény nem vonja be a testületet az Egyesült Királyság távozásáról szóló tárgyalásokba - figyelmeztetett szerdán Guy Verhofstadt, az EP Brexit-ügyi főtárgyalója.
2016. december 15. csütörtök 09:11 - HírExtra
Verhofstadt erről az EP strasbourgi plenáris ülésén beszélt, miután olyan hírek láttak napvilágot: abban állapodhatnak meg csütörtöki csúcstalálkozójukon a bennmaradó tagállamok vezetői, hogy az EU részéről az Európai Bizottság vezesse a tárgyalásokat az Európai Tanács soros elnökségét betöltő ország részvételével. Az EP a kiszivárgott információk szerint "másodlagos szerepre" lenne kényszerítve, miközben az Egyesült Királyság és az Európai Unió közötti esetleges egyezményt az Európai Parlamentnek is jóvá kellene hagynia.
"Be kell vonni a parlamentet már a tárgyalások első napjától. Azt akarják, hogy külön egyeztetésekbe kezdjünk a brit parlamenttel? Ha ezt szeretnék az állam- és kormányfők, akkor párhuzamos tárgyalásokat indítunk. Én nem akarnám ezt, de az Európai Tanács láthatólag ezt szeretné" - mondta felszólalásában Guy Verhofstadt.
Később Martin Schulz, az EP elnöke levelet küldött Donald Tusknak, az Európai Tanács elnökének, amelyben hangsúlyozta, hogy "súlyos következményei" lesznek, ha a parlamentet tényleg kirekesztik a tárgyalásokból.
Vétózhat is
A szociáldemokrata politikus felhívta rá a figyelmet, hogy az Európai Parlament végső soron meg is vétózhatja majd a felek által kidolgozott egyezményt. Ebben az esetben a kiválási tárgyalások határidejének lejártakor egyszerűen hatályukat veszítenék az uniós alapszerződések az Egyesült Királyság vonatkozásában - mutatott rá.
"Ez lenne a lehető legkeményebb Brexit, ami mindenkinek csak a kárára válna" - tette hozzá.
London úgy tervezi, hogy legkésőbb 2017 márciusának végéig bejelenti a Lisszaboni Szerződés 50. cikkelyének aktiválását, amellyel hivatalosan elindítja kilépési folyamatát az EU-ból.
A piacokon erős az aggodalom a "kemény Brexit", azaz az attól való félelem miatt, hogy a szigetország nemcsak az Európai Unióból, hanem annak az egységes belső piacáról is kivonul szabadkereskedelmi megállapodás nélkül.
Az Egyesült Királyságban június 23-án tartottak népszavazást arról, hogy az ország továbbra is az unió tagja maradjon-e. A végeredmény szerint a szavazáson részt vett brit választók 52 százaléka szavazott a kilépésre, 48 százaléka pedig a bennmaradásra.
Forrás: MTI