Így áll a főkassza

 
Az államháztartás önkormányzatok nélkül elért szufficitje az elkülönített alapok 79,1 milliárd forintos többletének, a társadalombiztosítási alapok 8,9 milliárd forintos illetve a központi költségvetés 10,9 milliárdos hiányának egyenlegéből alakult ki.

A központi alrendszer - hasonlóan az elmúlt hónapokhoz - 2016 novemberében is többlettel zárt, amely 2,0 milliárd forintot tett ki. Ennek legfőbb indoka, hogy a költségvetés most számolhatta el az "aszfaltügy" átutalásait, miután a magyar kormány és az Európai Bizottság között megszületett a megegyezés.

Egy évvel korábban a tizenegyedik havi deficit 154,5 milliárd forint volt.

A központi alrendszer november végi, 15 709,9 milliárd forint bevétele 452,1 milliárd forinttal több, mint az előző év azonos időszakában. A kiadások 15 650,6 milliárd forintot tettek ki, 577,9 milliárd forinttal kevesebbet, mint egy évvel korábban.

A bevételek között lényegesen növekedtek az elmúlt évhez képest a társasági adóból, az általános forgalmi adóból, a jövedéki adóból, a személyi jövedelemadóból, valamint a szociális hozzájárulási adóból és járulékokból származó bevételek.

Elmaradtak az egy évvel ezelőttitől a fejezeti kezelésű előirányzatok uniós bevételei, amiben szerepet játszik, hogy a 2007-2013-as programidőszakra az uniós utalás idén már nem ezen a mérlegsoron, hanem - az államháztartásról szóló törvény módosítása nyomán - az Uniós támogatások utólagos megtérítése soron teljesül. Ezen a mérlegsoron idén az első 11 hónapban 343,7 milliárd forint bevétel teljesült, csak novemberben 183,3 milliárd forint folyt be.

Aszfaltügy

November elején érkeztek meg a költségvetésbe az "aszfaltügy", a Közlekedés Operatív Program felfüggesztése miatt korábban nem utalt összegek, ami a költségvetés pénzforgalmi egyenlegét javította. E soron további bevételként jelennek meg a 2007 előtti uniós programok utolsó 20 százalékának megtérülései - írta az NGM a jelentésben.

Egy évvel korábban 16,1 milliárd, illetve 603 millió forint folyt be ugyanezekben az időszakokban - derült ki a táblázatból.

A társasági adóból az év első tizenegy hónapjában 518,5 milliárd forint, az előző évinél 201,7 milliárd forinttal több bevétel folyt be. A jelentős többlet hátterében a vállalkozások növekedési adóhiteleihez és az előző évről szóló adóbevallások benyújtásához kapcsolódó befizetések állnak.

Az egyéb központosított bevételekből november végéig 383,3 milliárd forint bevétel teljesült, ezen belül kiemelendő az elektronikus útdíj 141,2 milliárd forintot kitevő összege.

Az év első tizenegy hónapjában az általános forgalmi adóból 2947,0 milliárd forint bevétele keletkezett a költségvetésnek, ami az egy évvel korábbi bevételt 16,3 milliárd forinttal haladta meg. A jövedéki adóból származó bevétel az év első tizenegy hónapjában 919,3 milliárd forintot tett ki, amely az egy évvel korábbinál 12,2 milliárd forinttal magasabb. Ebből 555,1 milliárd az üzemanyagok jövedéki adójából származik, ami 25,8 milliárd forinttal, csaknem 5 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál.

Kevesebb volt a bevétel

A pénzügyi tranzakciós illetékből származó bevétel az év első tizenegy hónapjában 182,1 milliárd forintot tett ki, amely az előző évi bevételnél 9,0 milliárd forinttal alacsonyabb.

A személyi jövedelemadó államháztartási szintű bevétele az év első tizenegy hónapjában 1553,9 milliárd forint volt, amely 19,0 milliárd forinttal magasabb az egy évvel korábbi összegnél.

A kiadási oldalon a csökkenés oka főként a szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok uniós kiadásainak mérséklődése az előző évihez viszonyítva, valamint csökkentek a társadalombiztosítási ellátásokhoz történő garancia és hozzájárulások és a kamatkiadások.

A lakásépítési támogatásokra fordított kiadások a 2016. év első tizenegy hónapjában 132,0 milliárd forintot tettek ki, ami 38,9 százalékkal magasabb a 2015. évinél. Az eltérés legfőbb oka a 2015. július 1-jétől bevezetett családi otthonteremtési kedvezmény (csok), amelyet 2016. január 1-jével tovább bővítettek.

A helyi önkormányzatok támogatására 2016. november végéig 613,1 milliárd forintot fordítottak, amely 17,6 milliárd forinttal magasabb az előző év azonos időszakinál.

A bevételek és kiadások egyenlegeként adódó 899,1 milliárd forint összegű nettó kamatkiadás 11,1 milliárd forinttal lett magasabb az előző év azonos időszakához képest, amit a kamatfizetések éven belüli eltérő lefutásával magyaráz az NGM.

A központi költségvetés devizaadóssága november végéig 1404,4 milliárd forinttal 6331,4 milliárd forintra csökkent az elmúlt év végéhez képest. A devizaadósság részaránya a 2015. év végi 31,3 százalékos szintről 24,8 százalékra csökkent a teljes adósságon belül.