A Zecurion az egyes államok katonai költségvetése, kiberbiztonsági stratégiája, a szakosított szervezetek alapszabálya, nemzetközi szervezetektől származó adatok, hivatalos nyilatkozatok és bennfentes információk alapján állította fel rangsorát. A kibernetikai katonai egységek fő feladata a felmérés szerint a hírszerzés, a kibertámadások végrehajtása és a célországok lakosságának közfelfogását és viselkedését befolyásoló információs háborúk megvívása.
A Zecurion szerint a rangsor élén az Egyesült Államok áll, amely a vállalat becslése szerint mintegy 9 ezer szakembert alkalmaz és a költségvetésből évi 7 milliárd dollárt áldoz e célra.
Pénz-pénz-pénz
Az amerikaiakat a ráfordítások tekintetében Kína (20 ezer fő, 1,5 milliárd dollár), Nagy-Britannia (2 ezer fő, 450 millió dollár), Dél-Korea (700 fő, 400 millió dollár), Oroszország (ezer fő, 300 millió dollár), Németország (ezer fő, 250 millió dollár), Franciaország (800 fő, 220 millió dollár), Észak-Korea (4 ezer fő, 200 millió dollár) és Izrael (ezer fő, 150 millió dollár) követi a cég becslése szerint. (A felsorolásból hiányzik Irán, amelyet Washingtonban fontos kibernetikai veszélyforrásnak tartanak.)
A Kommerszant megszólaltatta Valenytin Krohint, a Solar Security marketing igazgatóját, aki komoly kételyeit fejezte ki a Zecurion által felállított ranglistával kapcsolatban. Rámutatott, hogy a brit kormány kommunikációs figyelőszolgálatának (GCHQ) 6 ezer munkatársa van, és nem világos, hogy a Zecurion szerint közülük miért csak 2 ezren foglalkoznak kibernetikai hadviseléssel.
Az a bizonyos másik zseb - Mindjárt más?
Felhívta a figyelmet arra is, hogy a kémkedés, a kibertámadások végrehajtása és tájékoztatási háborúk megvívása általában polgári szervezetek feladata, amelyeket nem a katonai büdzséből finanszíroznak.
Krohin úgy vélekedett, hogy a legütőképesebb kibercsapatokkal Dél-Korea, Izrael, Irán és Észtország rendelkezik. Kétségeit fejezte ki Olaszország, Hollandia, Törökország és Franciaország kiberbiztonsági képességeivel kapcsolatban.
Oroszországot amerikai állambiztonsági szervek azzal vádolták meg, hogy Vlagyimir Putyin elnök által személyesen kezdeményezett hackertámadásokkal megpróbálta befolyásolni az amerikai elnökválasztás kimenetét. A német alkotmányvédelmi hivatal az EBESZ szerveibe való betöréssel gyanúsította meg Moszkvát.
A Kommerszant megjegyezte, hogy noha hivatalosan több tucat, nem hivatalosan pedig több mint száz országnak van a kiberbiztonságra szakosodott egysége, eddig egyetlen kormány sem ismerte el hivatalosan, hogy informatikai támadást hajtott volna végre külföldön.