A Szlovák Nemzeti Színház operatársulata cseh, francia és luxemburgi operaházakkal, együttesekkel és az európai Régizenei Fesztivállal együttműködve állítja színpadra a barokk szerző 1716-ban írt művét.
Az előadás egyedülálló, mivel annak idején a velencei cenzorok nem engedték eredeti formájában, "forradalminak" tartott szövegkönyvével előadni a zeneművet, ezért bemutatója el is maradt. Vivaldi később átírta azt, eltávolította a legellentmondásosabb részeket, ám Domenico Lalli szövegkönyvíró elhatárolódott az új változattól.
A bemutató másik érdekessége, hogy a zenekar, a Václav Luks vezette Czech Collegium 1704 együttes az eredeti hangszerek másolatain adja elő a művet.
Némi múlt
Az Arsilda, Regina Di Ponto a barokk mester negyedik operája. 1716-ban mutatták be a velencei Sant'Angelo Színházban. A mű óriási sikert hozott Vivaldinak, később Drezdában, Kasselban és valószínűleg Krakkóban és Prágában is bemutatták a zenetörténészek szerint.
Az opera cselekménye gazdag váratlan fordulatokban, középpontjában félreértések, színlelések, a politika kifigurázása áll. Hogy megtarthassa a kis-ázsiai Kilikia trónját, Lisea hercegnő kiadja magát hajószerencsétlenségben odaveszett ikertestvérének, Tamesének, és elhalasztja annak esküvőjét Arsildával. Ám a halottnak hitt Tamese visszatér, nyomában riválisával, aki szintén Arsildát akarja nőül venni - olvasható a pozsonyi Nemzeti Színház honlapján.
Kivételes helyet foglal el
Az opera igazgatója, a cseh születésű, Svédországban élő David Radok korábban elmondta, hogy az Arsilda tulajdonképpen nagyon is kortárs mű. "A hazugság, a becsapás, az igazság relativizálásáról" szól.
Václav Luks szerint "az opera kivételes helyet foglal el Vivaldi életművében, és ő ennek tudatában volt. Egy nagyon eredeti partitúrát írt, ami korában szokatlan volt. Egész életében azután dallamokat kölcsönzött ebből az operából más művei számára" - tette hozzá.
