Sturgeon a BBC televíziónak adott, csütörtökön ismertetett nyilatkozatában kijelentette: a konzervatív párti brit kormány néhány tagjának véleményével ellentétben "nem blöff", amikor a skót kormány és ő személyesen az újabb függetlenségi népszavazás lehetőségéről beszél.
Arra a felvetésre, hogy a Skóciában kormányzó Skót Nemzeti Párt (SNP) egyes tisztségviselői részéről már elhangzott 2018 ősze az újabb referendum elképzelhető időpontjaként, Sturgeon kijelentette: addigra már világosan körvonalazódhat, hogy a brit kormány milyen megállapodást érhet el a brit EU-tagság megszűnésének feltételeiről folytatandó tárgyalásokon az Európai Unióval, így a jövő év ősze "észszerű időpontja" lehet a függetlenségi népszavazásnak, "ha Skócia ezt az utat választja".
A britek persze, ezt nem szeretnék
A skót kormányfő hangsúlyozta ugyanakkor, hogy döntés ebben az ügyben még nem született.
A Downing Street szóvivője csütörtökön tartott heti sajtótájékoztatóján Sturgeon szavaira reagálva kijelentette: a brit kormány nem hiszi, hogy újabb népszavazást kellene tartani Skócia függetlenségéről, hiszen alig több mint két éve, 2014 őszén már volt erről egy referendum. A szóvivő szerint az akkori népszavazás határozott eredményű és törvényes volt, és annak idején a brit és a skót kormány abban állapodott meg, hogy az eredményt tiszteletben tartja.
A 2014 szeptemberében tartott skóciai függetlenségi népszavazáson a skótok 55 százaléka az elszakadás ellen, a brit EU-tagságról rendezett tavaly júniusi népszavazáson viszont 62 százalékuk a bennmaradásra voksolt. Országos átlagban azonban a résztvevők szűk, 51,9 százalékos többsége arra szavazott, hogy az Egyesült Királyság lépjen ki az Európai Unióból.
Maradnának
Nicola Sturgeon azóta több nyilatkozatában is leszögezte: Skócia nem fogadja el, hogy akarata ellenére "kirángassák" az Európai Unióból, és a skót kormány újabb függetlenségi népszavazást ír ki, ha ezt látja a legmegfelelőbb eszköznek arra, hogy saját hatáskörében dönthessen Skócia EU-tagságának megőrzéséről.
A skót kormány részéről azonban jól érzékelhető az óvatosság az esetleges újabb függetlenségi népszavazás kiírásának kérdésében, különös tekintettel arra, hogy a közvélemény-kutatások szerint az elszakadást pártolók változatlanul kisebbségben vannak.
Továbbra sincs semmiféle garancia ugyanis arra, hogy függetlenné válása esetén Skóciát saját jogán belátható időn belül felvennék az Európai Unióba. Így előállhatna az a helyzet, hogy Skócia az EU-ból és az Egyesült Királyságból is kiesik.
Ennek a forgatókönyvnek a kockázataira a brit kormány is rendszeresen felhívja a skót választók figyelmét.
Májusi Terézia kijelentette:
Theresa May brit miniszterelnök a brit Konzervatív Párt skóciai tagozatának múlt heti kongresszusán felszólalva kijelentette: a skót gazdaság a brit belső piacon négyszer akkora értékű kereskedelmet folytat, mint az Európai Unióval, és a skót export számára az EU még csak nem is a második, hanem a harmadik legnagyobb piac az Egyesült Királyság és a világ más térségei után.
Hozzátette: a skót költségvetést a brit államkassza óvja a nyersolajtermelésből eredő adóbevételek összeomlásszerű zuhanásának hatásaitól is.
Ez egyenes utalás volt arra, hogy a skót kormány a 2014-es referendum előtt nem kis részben az északi-tengeri olajra építette a független Skócia finanszírozási tervét, 34 milliárd fontra (12 ezer milliárd forintra) becsülve az olajtermelésből származó skót költségvetési bevételeket a 2014-2015-ös és a 2018-2019-es pénzügyi év közötti időszakra.
Ez a becslés 110 dolláros olajár-prognózisra alapult, az északi-tengeri Brent nyersolaj világpiaci árfolyama azonban jelenleg 54 dollár körül mozog.
