Mi lesz a vörös csillaggal?

 
Az önkényuralmi jelképek kereskedelmi használatának tervezett tilalma ügyében a politikus kérdésre kijelentette: a képviselőcsoportban nem született olyan döntés - a sajtóhírekkel ellenkezőleg -, hogy "ejtenék" a javaslatot. Azt azonban megerősítette, hogy - noha a céllal, vagyis a kereskedelmi használati tilalommal egyetértenek - a szövegről vita van a Fideszben.

A frakcióvezető azt mondta, hogy nem akarnak olyan szabályozást hozni, amely Magyarországot komoly pénzbüntetéssel járó perekkel fenyegeti, ahogyan olyat sem, amely "Btk.-s alakzattal" fenyegeti azokat a kereskedőket, akik ilyen márkákat forgalmaznak.

Szerinte ezért olyan módosításokra van szükség, amelyek kiküszöbölik az előterjesztéssel kapcsolatban felmerülő esetleges veszélyeket. Jelen formájában a javaslat számos olyan problémát nem old meg, amit pedig meg kellene - fogalmazott.

Puskás és Heineken

Példaként hozta, hogy nyilván Puskás-mezt a korábbi magyar címerrel továbbra is lehet majd árulni, annak ellenére, hogy abban van önkényuralmi jelkép.

A problémák között a Heineken által szponzorált labdarúgó-mérkőzések kérdése is felmerült - folytatta -, mivel az UEFA-meccseken a pálya mellett futó fénycsíkok az UEFA reklámjai, vagyis jogilag nem a Heineken a reklámozó.

Megerősítette egyúttal, hogy természetesen összekapcsolódik a törvényjavaslat és a romániai - az Igazi Csíki Sör és a Heineken közötti - védjegyvita. "Nekünk minden magyar brand védelmében ki kell állni", ha valaki a piaci erőfölényével visszaélve azt ki akarja szorítani a piacról - foglalt állást.

Ezzel kapcsolatban Kósa Lajos kifejtette azt is: szerinte a Heineken a saját kereskedelempolitikájából fakadóan vette magára a Magyarországon tervezett szabályozást, hiszen a cég az 1950-es évek elején Európában megszüntette a vörös csillag használatát a termékein - arra hivatkozva, hogy az a kommunista rémtettekre emlékezteti a fogyasztóit -, és csak 1992-ben vezette vissza a vörös csillagot.

A Fidesz frakcióvezetője a sajtótájékoztatón azt is közölte: várhatóan április 26-án nyújtja be a kormány a jövő évi költségvetési törvényjavaslatot a parlamentnek.

Nem akarják a gazdagok adóját emelni

Kijelentette: a Fidesz elutasítja az adóemelést, olyan törvényeket akar, amelyek a magyar emberek adóterhelését csökkentik. Példaként megemlítette, hogy támogatják a hal áfájának mérséklését, és még számos adóteher-csökkentést szeretnének, ha az a költségvetés egyensúlyát nem veszélyezteti. Emellett a munkaalapú gazdaságot és a teljes foglalkoztatottság megvalósítását célul tűző költségvetést szeretnének - fűzte hozzá.

Arra a kérdésre, hogy az UHT tej áfájának csökkentését támogatnák-e, azt válaszolta: a kormányzat az egészségesebb élelmiszerek fogyasztását pártolja, ezért a friss tej áfáját mérsékelték.

Azt is mondta, hogy szerinte Botka László MSZP-s miniszterelnök-jelölt javaslatai a személyi jövedelemadó emelésével, többkulcsos adó bevezetésével és a vagyoni típusú adók bővítésével járnának. A Fidesz ezeket ellenzi - közölte a frakcióvezető, hozzátéve, hogy az "ingyenpénz-osztogatás lehetőségét" ugyancsak elutasítják.

Szólt továbbá arról, hogy jövő héten kezdődik - a Fidesz részéről Gulyás Gergely frakcióvezető-helyettes vezetésével - az ötpárti egyeztetés a külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról szóló törvénytervezetről.

Nem tetszik neki az EU ítélet

A politikus ismét bírálta azt a múlt keddi strasbourgi ítéletet, amely szerint a magyar hatóságok az Emberi Jogok Európai Egyezményét megsértve tartottak fogva két bangladesi menedékkérőt 2015 őszén, visszaküldésük pedig azzal a kockázattal járt, hogy embertelen bánásmódnak lesznek kitéve görögországi befogadóközpontokban. Az ügy mélységesen felháborító, a döntés nonszensz, a magyar hatóságok helyesen jártak el - kommentálta a nem jogerős ítéletet.

Úgy fogalmazott: a már elfogadott határzár-szigorítás ügyében Magyarországnak harcolnia kell, különben azért fogják büntetni, mert betartja a rá vonatkozó schengeni előírásokat.

Kósa Lajos kérdésre visszautasította az LMP kritikáját azzal kapcsolatban, hogy az Országgyűlés döntése értelmében a 300 négyzetméternél nagyobb épületek építésénél is elég lesz az egyszerű bejelentés. A frakcióvezető azt mondta, ezután is be kell tartani minden építési előírást, pusztán az eljárás könnyítéséről van szó, ami elsősorban a többgenerációs családoknak lesz kedvező, esetükben ugyanis egy 300 négyzetméteres vagy annál nagyobb ház nem számít kirívónak.

A kereskedelmi láncokkal kapcsolatos tervekről szintén kérdésre a fideszes politikus azt mondta: nincs szó megsarcolásról, hanem a fogyasztók védelme érdekében azt szeretnék például, hogy egy áruházban elérhető távolságban, rövid időn belül értelmes információkat lehessen szerezni az árucikkekről.