Mint mondta, ez "teljes bizonytalanságot" teremtene az Egyesült Királyságban, hozzátéve, hogy ez nem az Európai Unió által tervezett forgatókönyv.

A volt francia külügyminiszter leszögezte, ő mindent meg fog tenni azért, hogy tető alá lehessen hozni egy kölcsönösen elfogadható egyezséget.

Szerinte a sikeres tárgyalások előfeltétele a bennmaradó tagállamok egysége és az átláthatóság, illetve az, hogy a felek mihamarabb tisztázzák, mi lesz a sorsa a szigetországban élő uniós állampolgároknak, illetve a briteknek az EU huszonhét országában.

"A jogaik hosszú távú garantálása lesz az elsődleges prioritásunk már a tárgyalások kezdetétől fogva" - hangsúlyozta Michel Barnier az uniós intézményrendszerhez tartozó Régiók Bizottságának meghallgatásán, hozzátéve, hogy az alkudozás hónapokig is eltarthat ebben a kérdésben.

Barnier emellett felhívta rá a figyelmet, hogy megegyezésre kell még jutni az EU-val szemben fennálló brit pénzügyi kötelezettségek összegéről, mielőtt tárgyalni kezdenének egy jövőbeli kereskedelmi szerződésről.

Rendezni kell a számlát

"Ez nem valamiféle büntetés, mindössze arról van szó, hogy rendezni kell a számlákat, amikor egy ország kilép az unióból" - közölte a főtárgyaló.

"Egyetlen eurót sem fogunk kérni a britektől olyasmire, amibe nem egyeztek bele az EU tagjaként. Hasonlóképpen, a huszonhetek is eleget fognak tenni az Egyesült Királyság, a brit állampolgárok, vállalatok és régiók felé tett vállalásaiknak" - szögezte le.

Hozzáfűzte, az EU széleskörű és ambiciózus szabadkereskedelmi megállapodást szeretne kötni a szigetországgal, ennek ugyanakkor még a legpozitívabb forgatókönyv esetén sem lehetnek annyira kedvezőek a feltételei, mint a belső piaci tagságnak voltak.

A brit kormány hétfőn bejelentette, hogy március 29-én aktiválja a Lisszaboni Szerződés 50. cikkelyét, amely az EU-tagság megszűnésének folyamatát szabályozza. A cikkely kétévi időtávlatot irányoz elő a kilépés feltételeiről szóló tárgyalásokra, ennek alapján a britek tagsága 2019 márciusában szűnhet meg.