Arra kéri a magyar Kormányt, hogy vizsgálja felül álláspontját, és csatlakozzon azon európai országok köréhez, melyek vállalják a párizsi klímacélok teljesíthetősége érdekében azt, hogy évente 1,5 százalékkal csökkentik energiafogyasztásukat 2030-ig.

Az Energiahatékonysági Irányelv felülvizsgálatát megelőző Európai Bizottság által elkészített környezeti hatásvizsgálata megállapította, hogy a tagállamok számára javasolt 1,5 százalékos energia-megtakarítási kötelezettség olyan gazdasági előnyöket biztosíthatna az európai gazdaságoknak, mely erősítené versenyképességüket.

Az 1,4 százalékos kompromisszumos javaslat – az egy százalékpontos csökkenés és a javaslatba foglalt további kiskapuk miatt - jelenlegi formában való elfogadása azt eredményezné, hogy az évi energia-megtakarítások 0,7 százalékra korlátozódnának. Ez jelentősen lelassítaná az energiahatékonysági beruházásokat. A kompromisszumos javaslat miatt a szektoron belül Európa-szerte várhatóan 100 ezer munkahely szűnne meg a jövőben. 2030-ra a gázimport 1,3 százalékkal emelkedne meg, az üvegházhatású gázok kibocsátása 0,2 százalékkal nőne, összeurópai szinten pedig az egészségügyi kiadások 1,9 milliárd euróval emelkednének.

A Bizottság eredeti, 1,5 százalékos javaslata ezzel szemben Európa tagállamaiban 18,4 százalékos gázimport csökkenést, 1,6 millió új munkahelyet, az üvegházhatású gázok kibocsátásában 3,1 százalékos visszaesést, az egészségügyi kiadásokban pedig 28,2 milliárd eurós csökkenést hozhat.

Ez a jövő kulcsa

A hazai energiahatékonysági szektor képviselőjeként a Magyar Energiahatékonysági Intézet hiszi és vallja, hogy a hatékony energiafelhasználás jövőnk kulcsa és a nemzetgazdaság érdeke. Az energiahatékonyság az ország energiagazdálkodásának fenntarthatósága tekintetében kulcskérdés és elengedhetetlen hazánk klímavédelmi céljai teljesítéséhez. A pazarlóan felhasznált energia egyben komoly és felesleges költségekkel jár, terheli a vállalatok, háztartások és a középületek fenntartóinak pénztárcáját.

Az energiahatékonyság ösztönzése nem önmagában a vállalások teljesítése miatt fontos, hanem nemzeti érdek is. Az energiahatékonysági beruházások minden elemükben és hatásukban az infrastrukturális beruházásokkal mutatnak hasonlóságot, sőt a hatalmas megtakarítási potenciál miatt minden más gazdaságfejlesztési programnál hatékonyabbnak bizonyulnak: egyszerre hatnak ösztönzőleg a gazdaságra (versenyképesség javítása, munkahelyteremtés, költségvetési bevétel-növelés, külső energiafüggőség csökkentése), és vannak pozitív hatásai a környezetvédelemre, ellátásbiztonságra, illetve szociális és egészségvédelemi problémákra.

Az energiahatékonysági beruházások gazdasági hatása már rövid távon jelentkezik, hiszen a közvetlen energia-megtakarításon keresztül csökken a fogyasztók energiaszámlája, és élénkülnek az építőipari beruházások. Hazai szakmai szervezetek által kidolgozott Hazai Hatékonyság Program számításai szerint – melyet a Nemzeti Épületenergetikai Stratégia is alátámasztott – már évi 40 ezer lakás, azaz 100 ezer ember otthonának rezsicsökkentő felújítása

- országosan negyvenezer munkahelyet teremtene, egyenletesen elosztva,
- évi mintegy 70 milliárd Ft költségvetési többlet-bevétel keletkezne, emellett pedig
- a földgázimport 4%-kal csökkenne.

Minden, energiahatékonysági korszerűsítésre fordított 1 milliárd forint 90-100 embernek ad munkát - az összes, gyártásban és beépítésben dolgozó, építésgazdasági szereplőt tekintve.

Az energiahatékonysági beruházások ösztönzése egybeesik több olyan kormányzati céllal is, melyet a magyar emberek életminőségének javítása érdekében tűzött ki, ezek közül kiemelendő a
rezsicsökkentés eredményeinek megőrzése és továbbvitele, a vidék megtartó-képességének emelése, vidéki munkahelyek teremtése révén, a hazai légszennyezettség csökkentése: az OECD statisztikái szerint Magyarországon az egyik legmagasabb - millió lakosra számítva - a légszennyezettség miatti halálozások száma.

Energiaszámlák csökkenése

A családok energiaszámláinak csökkentéséhez jelentős mértékben tud hozzájárulni a háztartások energiahatékonyságának javítása, hiszen – több kormányzati stratégiai dokumentum számításai alapján is – az átlag magyar háztartások energia-megtakarítása egy komplex energetikai felújítás révén elérheti az 50 százalékot is.

Az energiahatékonysági beruházásoknak komoly szerepe lenne a vidék gazdaságának élénkítésében, így megtartó képességének erősítésében is. A legfrissebb lakossági kutatások adatai azt jelzik, hogy amíg az új építések főként a budapesti, Pest megyei és egyes dunántúli megyékre koncentrálódnak, a lakosság által következő öt évben tervezett energetikai felújítások eloszlása a fentieket területileg kiegyenlíti az építőipari beruházások terén.

Magyarországon közel 14 ezer ember hal meg idő előtt évente a levegő szennyezettsége következtében. A Földművelési Minisztérium adatai alapján a szálló por koncentrációért 70 százalékban a lakossági fűtés, annak korszerűtlen, szennyező és energiapazarló formája a felelős. Az energia hatékonyabb felhasználása, magasabb energiahatékonysági sztenderdek bevezetése, a hagyományos energiahordozók felhasználásának kiváltása nem önmagában a véges erőforrásainkkal való takarékosság miatt fontos, hanem csökkenti a költségvetés egészségügyi kiadásait is. Az Európai Bizottság környezetvédelmi országjelentése szerint Magyarországon a légszennyezésből eredő egészségügyi költségek meghaladják az évi 5 milliárd Eurót.

A Magyar Energiahatékonysági Intézet szakmai meggyőződése, hogy lehet úgy javítani a nemzetgazdaság egyes ágazatainak energiafelhasználását, hogy közben az Magyarország gazdasági növekedése ne sérüljön. Hazánk számára is fontos és gyümölcsöző a megemelt energiahatékonysági célkitűzés, és annak felvállalása révén Magyarország egy kiemelkedő jelentőségű téma szószólója lenne Európában.