A Taqanu ötlete a menekültek tömeges Európába érkezésével egyidőben született meg. Némethi Balázs, aki a magyar keritésépítés idején Norvégiában élt, kényelmetlen kérdéseket kellett megválaszoljon barátainak a magyar állam menekült-ügyben tett lépései kapcsán. Egy interjúban úgy fogalmazott, a barátainak meg kellett magyaráznia: „nem vagyunk mi vikingek, otthon is vannak jó emberek.”

Az igény, hogy ő is képes lehet segíteni a menekültek beilleszkedésén konkrét ötletté formálódott: meg kellene oldani, hogy a beilleszkedni kívánók, mielőbb bankszámlát tiudjanak nyitni. A külföldre szakadt magyarok is - pedig nem menekültek, tehát vannak okmányaik, sőt uniós állampolgárok - tapasztalhatják, milyen körülményes számlát nyitni egy idegen országban. Nagy-Británniában különösen. Szükség van hozzá egy személyi azonosítóra (személyi, útlevél, anyakönyvi kivonat - angolul), és egy lakcím azonosítóra. És még ez sem garantálja, hogy sikerül a számlanyitás. Bankszámla nélkül nehéz a munkaválallás, ma már mindenhol számlára utalják a fizetést.

A megoldás

A Taqanu egyfajta hiányzó láncszem kíván lenni a folyamatban. A berlini központtal működő fintech startup, mobiltelefonon keresztül adna identitást a jelentkezőknek, akik így képesek lesznek bankszámlát nyitni. A projekt korai szakaszába Király Júlia, az MNB volt alelnöke is bekapcsolódott, aki mint a KBC Group igazgatóságitagja szintén érdekelt a fintech megoldásokban. (A KBC aktívan támogatja a start-up cégeket - ezért hozta létre BOLERO CROWD FUNDING felületét.)

A HírExtra megkeresésére elmondta, „ Balázs figyelmébe ajánlottam néhány aktuális tanulmányt és az új PSDII direktívát, valamint felhívtam a figyelmét néhány lehetséges buktatóra. Az elképzelés kiforrottnak és üzletileg megalapozottnak tűnt, így biztattam Balázst a továbblépésre, de aktívan nem vettem részt sem a projektben sem a fundraisingben.”



A miként és a hogyan pontos kérdése még kidolgozás alatt van. Jelenleg a projekt pénzügyi hátterének a megteremtése zajlik. Némethi Balázs a HírExtrának elárulta, a projektnek jelenleg nincsen magyar kötődése, főleg, mert nem szeretne politikai kereszttűz alá kerülni. A kezdőtőke megszerzéséről folyamatosan tárgyalnak az Angel & Venture Capitallal és több foundationnel.

Elmondta a rendszer kiépítésében a Deloitte Legal mint Pro-Bono támogató áll a Taqanu mögött, valamint segít a szabályzati rendszer értelmezésében illetve a szabályozási stratégia kialakításában. Hozzátette, a NexusSquared egy non equity accelerator volt, velük azóta is tartják a kapcsolatot, folyamatosan terjesztik a Taqanu sikereit azokban a blockchain körökben ahol megfordulnak.

A kockázatokról szólva, mely főleg a fintech rendszerekre jellemző, de itt a pénzmosáson túl a terrorfinanszírozás kérdésköre is felmerülhet, Némethi azt mondta, kockázat mindenben van, de mindent megtesznek, hogy ezt minimalizálják. „Jelenleg egy új go-to marketing stretégián dolgoznak és jó esély van arra, hogy nagyon hamar Taqanu kártyák kerülhetnek az első (németországi) menekültek kezébe.



Most a törvényszerűséget vizsgálják, és úgy tűnik egy kissé módosított eljárással egy béta verziót indítanak el a közeljövőben, de a német hatósággokkal való konkrét tárgyalásokról a Taqanu ötletgazdája egyelőre nem adhatot információt.

Némethi Balázstól azt is megtudtuk, a kártyák PayPass fizetéssel is el lesznek látva.

A fintech biztonsági problémái

Napjainkban a fintech megoldások, azaz a pénzügyi technológiák egyre népszerűbbek. Sokkal gyorsabbak a klasszikus pénzügyi szolgáltatásoknál, hiszen csak egy telefon és internetelérés kell hozzá, ám sokkal veszélyesebbek is. A bankok manapság szuperbiztos ügyfelekkel kötnek szerződést, míg a fintech módszerek jó része egyelőre bizonytalanabb talajon mozog.



Jól mutatja a problémát az egyik klaszikus fintech megoldásra kirótt bírság is. http://fortune.com/2016/05/24/venmo-investigation/

A Taqanu biztonsági körei azért is lesznek érdekesek, mert célcsoportja éppen biztonsági szempontból rejt kockázatokat. Nyilvánvaló, hogy az ötlet hordoz magában előnyös aspektusokat, amennyiben az ügyfelek tisztességes szándékkal veszik igénybe a szolgáltatást, de a terrorszervezetek sajnos sokszor bújnak menekültek álcája mögé.

Egyelőre nem világos például, miként biztosítja a Taqanu, hogy az adott felhasználó száz százalékos pontossággal beazonosítható legyen?

Napjainkban a kamuregisztráció általánosan elterjedt a társkereső oldalakon vagy a közösségi médiában. Ilyen hamis azonosítókkal operáló hálózatokat a terroristák is használnak.

Így ha más személyeknek kell kezességet vállalni a Taqanu ügyfelekért, vagy neki kell majd beazonosítani őt, akkor mi a garancia arra, hogy a kezesek nem csak pénz, vagy egyéb ellenszolgáltatás, esetleg nyomás hatására teszik azt?

Hogyan lehet nagyfokú bizonyossággal állítani, hogy terroristák nem fogják kihasználni ezt a pénzügyi szolgáltatást egy ilyen lehetséges hibafaktorokon keresztül?

Az is kérdés, milyen módon próbálják megoldani, hogy ténylegesen csak a bankkártya tulajdonosa vásárolhasson a kártyával?

A Taqanu ötletgazdája világossá tette, hogy a rendszer még fejlesztés alatt van, bízunk benne, hogy a fent említett kérdésekre is hamarosan választ kapunk.