Az ingatlanpiac továbbra is dinamikus, az utóbb években a saját célra vásárlók mellett egyre nagyobb számban jelentek meg a – nemcsak hazai, hanem külföldi - befektetők is, ami elsősorban a főváros viszonylatában vált érzékelhetővé.

Kifehéredik az albérletpiac?

Az elmúlt évek statisztikái alapján elmondható, hogy a befektetési célból történő ingatlanvásárlás reneszánszát éli, ezzel kapcsolatban azonban érdemes további felmerülő költségekre is ügyelni. Ezek közé tartozik többek között az ügyvédi munkadíj, az átírási illeték, az ügynöki jutalék, illetve az eladás és kiadás során szóba kerülő adóvonzat. A bérbeadásnál érdemes odafigyelni arra, hogy egy millió forint alatt csak a személyi jövedelemadót kell megfizetni, ezt meghaladó összeg felett pedig egészségügyi hozzájárulást (EHO-t) is, utóbbi egy tervezet szerint a jövő évtől kezdve eltörlésre kerülhet.

A fővárosban a kiadott lakások túlnyomó része beleesik az egy millió forint feletti éves jövedelmet eredményező kategóriába, a 14%-os EHO megszüntetése azonban nem jelenti a bérleti díjak mérséklődését. A kormány célja az intézkedéssel nem is ez, hanem a piac kifehérítése. Vidéki viszonylatban Budapesttel ellentétben nem valószínűsíthető számottevő változás az esetlegesen meghozott döntés hatására, mert ezeken a területeken az esetek nagy részében a bérbeadás összege nem éri el az egy millió forintot.

Nagyot ugrottak egyes városokban az albérletárak

Éves viszonylatban az ország egyes nagyvárosaiban a kiadó lakások átlagáraira is eltérő mértékű változás volt megfigyelhető. Székesfehérváron és Győrben csökkenés érvényesült, a fővárosban és Pécsen kismértékű – 3-4%-os- volt a növekedés, ehhez képest Miskolcon, Kecskeméten és Szegeden nagyobb – 7-9%-os – volt a fellendülés, Nyíregyházán pedig országos szinten is kiemelkedő – 33%-os – volt az emelkedés mértéke az átlagos négyzetméterenkénti árak tekintetében. Napjainkban a legmagasabb albérletárakkal a fővárosban, illetve Sopronban -3000 Ft-ot, illetve 2000 Ft-ot meghaladó átlagos Ft/m2 árak – találkozhatnak az érdeklődők, ezt követi Pécs, Győr, Székesfehérvár és Szeged – 1600-1800 Ft/m2 -, majd Miskolc, illetve Nyíregyháza – 1300-1400 Ft/m2 – árszínvonala. Az elemzők szerint további áremelkedés nem várható a piacon, mert ez a bérlők számára már nehezen lenne megfizethető.


 

Megállt a fővárosi drágulás

Az országos szintet figyelembe véve az ingatlanpiacon 15%-kal bővültek az átlagárak a tavalyi év során, a legnagyobb mértékű drágulás -22%-os - Budapesten mutatkozott, ennél kisebb volt a változás -14%-os - a vidéki nagyvárosokban és a községekben – 9%-os. Az árnövekedés esetén a területi elhelyezkedés mellett a típus is fontos tényező.

A bővülés az idei év első harmadában sem állt meg, ennek üteme azonban visszafogottabb méreteket öltött. A Budapesten eladó tégla-, és panellakások átlagos négyzetméterenkénti árai 5-7%-kal emelkedtek, ehhez hasonlóan néhány százalékos változás mutatkozott a soproni, debreceni, és szegedi lakáspiacon. A panellakások Pécsen és Miskolcon – 12-13%-kal -, a téglaépítésű társaik pedig Miskolcon -38%-kal - drágultak országos viszonylatban kiemelkedő mértékben.

Mit várható még idén?

A szakértők véleménye szerint az év hátralévő részében a lakáspiacot elsősorban a visszafogott bővülés jellemezheti. Ehhez hozzátartozhat a szegmensre jellemző ciklikusság miatt a nyári hónapokban – a felsőoktatási ponthatárok közzététele miatt – egy dinamikusabb áremelkedés, ami az ősz beköszöntével elcsendesedik.