Ursula von der Leyen hangsúlyozta, hogy a második világháború után romokban heverő Európa nyugati részét talpra állító Marshall-tervvel elindított "nagyvonalú, bátor és fenntartható" intézkedésekkel az Egyesült Államok "nagyságról és előrelátásról" tett tanúbizonyságot, és ezért "a németek és az európaiak örökké hálásak lesznek".

A Marshall-terv a "biztonság, a stabilitás és a gazdasági fejlődés évtizedeit" indította el, és nélküle az EU felépítése sem sikerült volna - mondta a német védelmi miniszter, aláhúzva, hogy George C. Marshall az európaiakra bízta az amerikai források felhasználását és a támogató szerepére korlátozta az Egyesült Államok tevékenységét, vagyis megbízott olyan országokban, amelyek alig néhány évvel korábban még hazája ellenségei voltak.

George C. Marshall "víziója" ma is fontos üzenetet hordoz, azt mutatja, hogy "nagyon megéri befektetni a partnerségbe és az együttműködésbe", legyen szó a NATO-ról, vagy a német-amerikai barátságról.

A transzatlanti partnerség révén "együtt erősítjük a liberális, nyugati világrendet és közösen állunk ki a demokrácia, a szabadság és az emberi jogok mellett".

"Bízunk egymásban, ismerjük és támogatjuk egymást" - tette hozzá Ursula von der Leyen, aláhúzva, hogy Németország és az EU elkötelezett védelmi kapacitásai erősítése mellett.

Németországnak és a világnak elemi érdeke, hogy az Egyesült Államok "erős és megbízható" legyen, és "mi is fejleszteni akarjuk erőnket, hogy megbízható partnerek legyünk az Egyesült Államok számára".

Németország kiáll a méltányos tehermegosztás elve mellett, a NATO jelenlétének erősítése mellett a szövetség keleti határvidékén, mint ahogy az Iszlám Állam terrorszervezet elleni küzdelem és az afganisztáni stabilizáció mellett is, és mindig teljesíti szövetségesi kötelezettségeit - jelentette ki von der Leyen.

Németország a saját érdekében is törekszik arra, hogy védelmi kiadásait közelítse a hazai össztermék (GDP) 2 százalékának megfelelő összeg felé, és az EU tagjaként a közös európai érdekek alapján kiáll a NATO "európai pillérének" erősítése, valamint az "európai védelmi unió" kialakítása mellett - mondta ünnepi beszédében a német védelmi miniszter.

James Mattis hangsúlyozta, hogy "az ellenkező tartalmú hírek dacára" az Egyesült Államok és Németország továbbra is jó kapcsolatban van, és az Egyesült Államok elkötelezettsége "sziklaszilárd" a NATO-szerződés kölcsönös szolidaritásról szóló 5. cikkelye iránt. A NATO éppen olyan fontos szövetség ma, mint alapításának időszakában - tette hozzá az amerikai védelmi miniszter.

A Marshall-tervről szólva aláhúzta: az egykori külügyminiszter mindig is azt képviselte, hogy "a biztonságot meg kell osztani, az áldásait éppen úgy, mint a terheit".

Rámutatott, hogy az amerikai támogatással Európa a védelmi képességeit is fejlesztette, így már nemcsak a biztonság "fogyasztója, hanem szolgáltatója is".

Azonban a terhek méltányos megosztását és az európai képességek fejlesztését tovább kell folytatni. Azok a generációk, amelyek békében, stabilitásban és éhezés nélkül nőttek fel Európában, nem háríthatják el maguktól azt a felelősséget, hogy ezt az örökséget "sértetlenül átadják a következő nemzedékeknek" - mondta James Mattis.

George C. Marshall 1947. június 5-én mondta el a Harvard Egyetemen azt a beszédet, amelyben átfogó gazdasági segélyprogramot hirdetett meg a háború utáni Európa újjáépítése érdekében.

A kilátásba helyezett 13,3 milliárd dollár elosztásáról július 12-én Párizsban kezdődött tanácskozás. Erre minden európai országot, még a Szovjetuniót is meghívták, kivéve a Francisco Franco diktatúrája alatt álló Spanyolországot. Moszkva elutasította a részvételt, és a befolyása alatt álló államoknak megtiltotta a segély elfogadását. Végül tizenhat nyugat-európai ország fogadta el a tervet gazdasága helyreállítására.

A segélyeknek köszönhetően Nyugat-Európa felszámolta a háborús károkat és elérte a békeidők termelési szintjét. A Marshall-terv a nyugat-európai integrációs szervezetek egyik kiindulópontja is, ekkor jött létre az Európai Gazdasági Együttműködési Szervezet (OEEC, 1960-tól OECD).