Az internetszabályozás világa

 

Az NMHH keddi, az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta: a 2016. április 30. és 2017. április 30. közötti időszakra vonatkozó magyar hatósági jelentés összefoglalja a hálózatsemlegesség jelenlegi helyzetét. Mint írták, a nemzeti szabályozó hatóságoknak az úgynevezett TSM-rendelet (telecom single market, az Európai Parlamentnek és az Európai Unió Tanácsának egységes hírközlési piacról szóló rendelete) írja elő a hálózatsemlegességre vonatkozó szabályok alkalmazását, illetve az éves jelentéstételi kötelezettséget is az Európai Bizottság és az Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testülete, a BEREC felé.

A jelentés kiemeli: az uniós TSM-rendelet életbe lépése mérföldkőnek bizonyult, mert egyrészről összehangolt szabályozást eredményezett, másrészről kiszámítható és sok szempontból egységes közeget teremtett a szolgáltatóknak és a felhasználóknak is. Úgy folytatták: a frissített jogi környezetben az NMHH hatékonyan tudja nyomon követni és ellenőrizni a hálózatsemlegesség előírásainak érvényesülését, és erre a felhatalmazást épp az EU-s rendelet adja azzal, hogy előírásai betartatását a nemzeti hatóságok feladatkörébe utalta.

Ismertették: a hálózatsemlegesség azon az elven alapul, hogy az adatcsomagok között a hálózatokon nem szabad különbséget tenni. Emiatt az internetszolgáltatók nem tilthatnak le, nem lassíthatnak, nem korlátozhatnak és nem különböztethetnek meg konkrét tartalmakat, alkalmazásokat vagy szolgáltatásokat. Ez garantálja az előfizetőknek, hogy az általuk - és nem az internetszolgáltatók vagy más harmadik fél által - választott tartalmakhoz és információkhoz rendben hozzáférhessenek, és abban jogszerű indok nélkül senki se korlátozza őket.

Közölték: a jelentés elkészítéséhez az NMHH elemezte azokat a hosszú távú, hardveres mérési eredményeket, amelyeket a hatóság szelessav.net oldalán regisztrált előfizetőknél végzett az internetes szolgáltatások minőségi jellemzőiről 250 mérési pontban.

További vizsgálatok várhatók, de az látszik, hogy a szolgáltatók törekednek figyelembe venni a hálózatsemlegesség elvét - tették hozzá.

Célzott vizsgálatainál az NMHH a korlátlan online videostreamingre, a legnépszerűbb közösségi oldalak és üzenetküldő alkalmazások korlátlan elérésére, valamint a korlátlan zenei streamingcsomagokra vonatkozó ajánlatoknál talált jogsértéseket. Uniós szinten is az elsők között alkalmazva a rendeleti előírásokat, eddig három eljárásban (videostreaming, illetve chat- és zenestreaming) állapította meg, hogy a vizsgált kereskedelmi gyakorlatok sértik a hálózatsemlegességre vonatkozó szabályokat, mert azok megkülönböztetésen alapuló forgalomszabályozási intézkedések.

Az NMHH ezért megtiltotta a jogszerűtlen magatartást és kötelezte a szolgáltatókat az egyes internetes forgalmak közötti jogszerűtlen különbségtétel megszüntetésére. A döntések miatt az érintett szolgáltatók jogorvoslatot kértek, amely még nem zárult le. Az NMHH jelentése azt is megállapítja, hogy a vizsgálatok nem tártak fel olyan körülményeket, amelyek a rendelkezésre álló szankcióktól eltérő, további speciális szankció bevezetését indokolnák - olvasható a közleményben.

A magyar hatóság nem tapasztalta a végfelhasználói jogok korlátozását, így nem tárt fel jogsértést az előfizetők saját berendezéseinek használati feltételeivel összefüggésben. A vizsgált időszakban már nem alkalmazták az úgynevezett tethering (ez teszi lehetővé, hogy a telefonon, tableten keresztül létesített internetkapcsolatot más eszközzel, például laptoppal is megosszák) tiltását, és a hatósághoz sem érkezett panasz a hálózatsemlegességgel kapcsolatban. Szolgáltatói kérdőívekkel is vizsgálták az internetszolgáltatók gyakorlatát, különös tekintettel a sávszélességre, az esetleges korlátozásokra, blokkolásokra, adatforgalmi prioritásokra - írta az NMHH.

A jelentés teljes szövege az NMHH honlapján olvasható.