Teljesen elválnak az útjai a FOE-vel?

A közggyűlésen az Etikai Bizottság elnökének jelöltek volna, de nem akartam elvállalni. Úgy éreztem nem volna jó ha bármilyen szinten szerepet vállalnék a szervezetben. Ha bárhol vezetői funkcióban maradtam volna, akkor óhatatlanul zavarnám a szervezet megújulását. Ráadásul volt egy fiatal jelölt, akit szakmailag alkalmasnak tartottam így jeleztem, inkább őt válasszák.

Milyen érzés kilenc év elnökség után elhagyni a FOE-t?

Tudja, én amolyan „népi kezdeményezésre” lettem elnök. Nem a jelölő bizottság jelölt, mégis nagy meglepetésemre kétharmaddal nyertem el a posztot. Nagy lelkesedéssel láttam neki a munkának, aminek hamar meg is lett az eredménye. A kormányzattal folyó kemény viták után elértük, hogy 100 ezer forintról 150 ezerre emeljék az egyszerűsített elszámolások díját.

Később több módosítást jártunk ki a csődtörvényben, amik egyrészt könnyítették a munkánkat, másrészt a felszámolók ellenőrzésének szigorításáról szólt. Például belekerült a törvénybe, hogy a hitelezők leválthatják a felszámolót egy bizonyos időn belül. Sajnos a törvényalkotó hagyott egy kiskaput, ami ennek gyakorlati alkalmazását ellehetetlenítette.

Mire a legbüszkébb elnökként?

A szakmai napokra. Az általunk kezdeményezett fórumokon a felszámolóbiztosok mellett részt vettek a különböző szintű bíróságok képviselői, sőt a NAV és az ügyészség is. Mindnyájan szívesen jöttek. Mivel a szektor minden érintettje jelen volt, tudtunk vitázni a régi ítélkezési gyakorlatokról, a bírók megismerhették a felszámolók gondolatait, a felszámolók pedig mindenkitől tanulhattak. A hasznosságukat jól mutatja, hogy ezen fórumok diskurzusai nyomán sokszor történt törvénymódosítás. Beszélőviszony alakult ki a szereplők közt. Véleménycsere és véleményütköztetés nélkül nincs előrehaladás.

Mennyire felkészültek ma a felszámolóbiztosok? Hogyan lehet naprakész valaki?

Még az előző elnök érdeme volt, hogy csak az lehetett felszámoló aki közgazdász vagy jogász, ezenkívül vagy tíz éves gyakorlattal bír, vagy elvégezte a Budapesti Corvinus Egyetemen a kétéves fizetésképtelenségi szakértői képzést. Az előbb említett fórumok jól illeszkedtek a szakmai felkészültség fenntartásába.

2014-ben a kormány döntött úgy döntött, hogy a felszámolóbiztosoknak kötelező képzésen kreditet kell szerezniük. Két év alatt kellett volna ezt elvégezni, de 2016-ig a kormányzat mulasztásából nem történt semmi, ekkor a FOE erőteljes ráhatására végül a kormány kijelölte a gödöllői Szent István Egyetemet ahol végül a képzés lezajlott, minden felszámoló el is végezte. Megítélésem szerint összességében a felszámolók képzése jó irányba halad.

Sokszor kell egyeztetniük a politikával, a csődtörvényt többször változtatták már. Milyen a viszony a politikusokkal, hogyan tudnak szakmailag együttműködni?

A csődtörvény ezer sebből vérzik. Mondhatnám úgy is: minél többször javítanak egy utat, annál rosszabb lesz. Annyit toldozták-foldozták a csődtörvényt, hogy lassan kezelhetetlen. Egy új csődtörvény kellene.

A kormány részéről nemrég kaptam egy ígéretet: tervbe van véve az új csődtörvény. Meglátjuk.

Nem mondok nagy újdonságot azzal, hogy a politikával nehéz a kapcsolat. A felszámolói szakma eleve nagyon összetett, kapcsolatban állunk minisztériumokkal, a bankvilággal, a gazdaság szereplőivel és természetesen a politikusokkal.

Látni kell, hogy a gazdaság motorja a hitelezés. Ezért vagy a hitelintézetekkel, vagy a szabályokat hozó testületekkel kell egyeztetnünk. Ha a hitelezésben nem tudunk lépni, akkor a törvényhozókkal kell egyeztetnünk. Ebben vannak nehéz pillanatok.

Például?

Az egész felszámoló szakmát megrengette az, hogy a kényszertörléseket elvették a felszámolóktól és ezt jelenleg a bíróságok végzik. Teljesen formalizált lett a folyamat. A cégbíró ír egy levelet a NAV-nak, hogy van- e gondjuk a céggel, ha nincs, akkor törlik. Senki nem megy az eltűnt vagyon után. Ma Magyarországon nagyon könnyű céget eltüntetni. Van 450.000 működő cég, alakul egy évben 40.000 miközben 40.000-60.000 ezer szűnik meg.

Ez nyilván nem mind vagyonkimentés...

Világos, hogy egy cég bedőlése természetes folyamat is lehet, de nálunk szinte divat lett, hogy nem fizetnek járulékot, a céget meg bedöntik. Ezt én büntetném.

Az építőipar a legjobb példa erre: az ember megalakítja az egyik céget, a dolgozókat kifizeti nettóban, a járulékot nem fizeti be. Mire a NAV utoléri, összedönti a céget, és csinál egy másikat. Igaz, az ügyvezetőket ötmillió forint fölött eltiltják, de attól még a másik kőműves nevében megalakíthatja az újabb céget.

Egyébként várható megint egy bedőlési hullám, hiszen az 500 ezer forintos KFT-ket hamarosan fel kell tölteni hárommilliósra Aki nem teszi meg, kényszertörlésre kerül.


Az állami szektorban miként zajlik a felszámolási munka?

Két cég végzi itt a felszámolásokat. A Pénzügyi Stabilitási és Felszámoló Nonprofit Kft. intézi a banki felszámolásokat, a Nemzeti Reorganizációs Nonprofit Kft. pedig a kormány által stratégiailag kiemeltnek minősített cégeket. Az ilyen vállalatok kiemeltté tételét a kormány esetileg dönti el - őszintén szólva nem látom a teljes logikáját annak, mi alapján. A MALÉV Zrt. volt az első ilyen ügy – indokoltan - amit a Nemzeti Reorganizációs Nonprofit Kft. végzett.

A felszámolók felügyeletét egyébként a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium látja el. A hatósági osztályon vezetik a felszámolók névjegyzékét, ami törvény szerint ma 130 felszámoló céget jelen.

Mi a helyzet a felszámolók és a korrupció viszonylatában?

Szeretném, ha Magyarországon a korrupció a dánhoz, vagy a svédhez hasonlítana... sajnos nem feléjük közelítünk.

Tény, hogy a felszámolásban jelentős pénzek forognak. Ahol pedig jelentős gazdasági vagyon van, ott mindig jelen van a korrupció is.

Sokan az értékesítési oldalra helyezik a korrupciót, de azzal, hogy már elektronikus értékesítés van, itt jelentősen visszaszorult. Elektronikus licittel nem igazán lehet korrumpálni.

Amúgy meg a korrupcióhoz mindig két fél kell. Ajánlatok mindig vannak, de a felszámolók többsége tudomásom szerint ellenáll ennek. Nagyon kell ügyelni arra, hogy tiszták maradjunk. Vékony jégen mozgunk, hiszen a felszámolóhoz kerül a csődbe ment cég vagyona, ő intézi ezek után az ügyeit. Emiatt mindenfelől érik hatások, eladja, ne adja el, hogyan adja el...

Megéri tisztának lenni?

Igen, ha az ember biztos abban, hogy emiatt később sokszor kap munkát. Sajnos azonban a jelenlegi szabályozás nem ebbe az irányba hat, mivel a kijelölő rendszer elektronikus, azaz egy algoritmus alapján számítógép sorsolja ki a felszámoló céget.

Milyen algoritmus ez?

Erről sajnos nem tudok semmit. De az biztos, hogy a gép nem figyeli azt, ki hogyan dolgozott, mennyire volt sikeres, menyire maradt „tiszta”.

Miként lehetne jobbá tenni a rendszert?

Az volt a javaslatom, hogy a gép sorsoljon ki mondjuk öt céget, de hogy konkrétan ki kapja az ügyet, azt már a bíró válassza ki saját megítélése alapján. Mert ilyenkor nyilván olyan cég lenne előnyben, akivel jó tapasztalata van a bírónak is, olyat választana, aki nem csinál neki még több munkát, ellenben olajozottan és tisztán végzi el a felszámolást.