Szélesebb körben kell folytatni az egyeztetéseket a színházi előadó-művészeti és táncművészeti szakma jövőjéről - hangoztatta a Párbeszéd a magyar színház jövőjéről című negyedik szakmai konferenciát lezáró sajtótájékoztatón a Veszprémi Petőfi Színház igazgatója a Győri Nemzeti Színházban pénteken.
2017. szeptember 10. vasárnap 10:06 - HírExtra
A szakmai konferenciát a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) Színházművészeti Tagozatának támogatásával az MMA és a Győri Nemzeti Színház közösen szervezte.
Oberfrank Pál elmondta, hogy az előrelépés ügyében egy asztalhoz kell ülnie a szakmának a kultúráért felelős államtitkársággal és a nemzetgazdasági minisztériummal, helyi szinten pedig a szakmának a helyi önkormányzatok kultúráért felelős tisztségviselőivel, mert vannak olyan kérdések, amelyekre nekik kell válaszolni.
A konferencián egyebek mellett a kultúrmissziós feladatokról és a gazdasági szempontok kapcsolatáról, a táncművészeti, előadóművészeti szervezetek működési, finanszírozási és foglalkoztatási sajátosságairól, a táncművészek átképzési modelljének hazai megvalósíthatóságáról, valamint az előadóművészeti törvény 2018-tól életbe lépő, felsőfokú végzettségre vonatkozó rendelkezéseiről tárgyaltak.
Kriza Zsigmond jogász a színházi szekció jegyárpolitikai kérdésköréről elmondta, az az egységes álláspont alakult ki, hogy a színház értékteremtő ereje és képessége megjelenik a jegyek árában, vagyis az értéket képviseli. Hangot kapott az is, hogy vannak olyan intézmények, amelyek ettől eltérő gyakorlatot tartanak, de vannak gazdasági szempontok, amelyeket nem lehet figyelmen kívül hagyni.
Hozzátette: a szociális bérezési kérdésekkel kapcsolatban körvonalazódik, hogy jogilag is jobban körülhatárolt rendszer kialakítása lenne indokolt, amely a korábban már létezett társulati rendszerhez hasonlítana. Korszerűnek kell ugyanakkor lenne, hogy a szakmán belüli művészi mobilitás biztosított legyen.
A táncművészeti szekció neuralgikus pontja a művészek bérhelyzete volt - hangoztatta, majd kifejtette, hogy a hivatásos táncosok körében elvesztette e hivatás a korábbi népszerűségét, ami a művészetpolitikai célok megvalósítása során is nehézséget jelent.
Beszélt arról is, hogy a színházi szakma szembesül azzal, hogy az egyes háttérszakmák képviselői külföldre mennek dolgozni, de néhol a segédszemélyzet fenntartása is nehézségekbe ütközik.
Kiss János, a Győri Balett igazgatója, az MMA rendes tagja kiemelte: a szakma képviselői konstruktívan álltak a felvetett kérdésekhez.
Oberfrank Pál az MTI-nek napközben elmondta, hogy a művészetnek van olyan szintje, ami nagyon magas minőségű, például az operett, "de van olyan út is, ami ezt a munkát, ezt az áldozatot, nem végzi el". Ezekkel a problémákkal szembe kell nézni - hangsúlyozta.
Nagyon kényes, de fontos kérdéskörnek nevezte a művészek beárazását. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy az a fajta tudatosság megvan a szakmában, hogy "mi a nézőket akarjuk kiszolgálni, őértük vagyunk".
Hozzátette: a néző is sokszor vágyik arra, hogy szórakozzon és olyan előadásokat lásson, amelyek felszabadítják. Ennek a határai nagyon szélesek - mondta.
Beszélt arról is, hogy a színházi szakmát a minőség romlása nélkül valamilyen módon meg kellene védeni, mert egyfajta hígulás figyelhető meg benne.
Hozzáfűzte, hogy ez nagyon nehéz és szubjektív feladat, "veszélyes kérdés", mert néhány színház épp azért próbálkozik a televízió által megismert, de képesítés nélküli embert a színházba vinni, mert nézőt vonz be.
Forrás: MTI