További béremelést!

 

Magyarországon a tavalyi bérmegállapodásnak, valamint a piaci alapú bérfejlesztéseknek köszönhetően rendkívüli mértékű béremelkedés következett be az év eddigi részében.

A versenyszféra magas munkaerő-kereslete és a szűkülő szabad munkaerő-kapacitások a bérek dinamikus növekedését okozzák, amihez az év eleji jelentős minimálbér- és garantált bérminimum–emelések is érdemben hozzájárulnak.

A kedvező folyamatok ellenére Magyarországon a bérek nem csak a nyugat-európai bérszínvonalhoz képest alacsonyak, de a jelentős év eleji emelés ellenére a visegrádi országok közül is egyelőre csak Romániát előzzük meg minimálbér tekintetében. A többi régiós országban is jelentős minimálbéremeléseket jelentettek be az idei évben, így lemaradásunkat nem tudtuk kellő mértékben csökkenteni.

A Munkástanácsok meglátása szerint a bérek növekedési üteme a költségvetés állapota, a munkaerő-piaci helyzet, a vállalkozások teherbíró képessége alapján a bérmegállapodásban előirányzottnál lehetne magasabb is. A régióhoz való dinamikusabb felzárkózás érdekében a minimálbér 13%-os emelésével kialakuló 144 000 forintos szinttel már megközelítenénk a V4-ek legmagasabb minimálbérszintjét produkáló Lengyelországot. A bérminimum esetében pedig 17%-os emelés javasolt, így 188 500 forintra nőhetne.

A V4-ek országai is kihasználják a kedvező konjunkturális helyzetet és jellemzően masszív bérfejlesztésekbe kezdtek. Ebben a „versenyben” tartani kell a lépést, főleg úgy hogy a költségvetés remek állapotban van, a kormánynak van mozgástere. A jelenlegi gazdasági környezet kiváló lehetőség arra, hogy az EU átlagbérszintjéhez is erőteljesebben közelítsünk. Hosszabb távon fontos hatás, hogy a növekvő bérek érdemben csökkenthetik a külföldi munkavállalás vonzerejét, sőt egyre többen térhetnek haza a jelenleg külföldön dolgozók közül.

Az alacsony bérprofil az országot a nemzetközi munkamegosztásban alárendelt szerepben tartja, mert alacsony hozzáadott értéktartalmú összeszerelésre és beszállítói tevékenységeket támogat, melynek jövőbeni szerepe csökkenőben, hozzáadott érték-teremtő státusza korlátozott.

A következő években a háztartások fogyasztásának további növekedése és a növekedés bérvezérelt jellegének fenntartása, továbbvitele várható, amelyet az óvatossági motívumok enyhülésén túl több tényező is támogat. Egyrészt a kedvező munkaerő-piaci folyamatokkal párhuzamosan tovább javulhat a családok jövedelmi helyzete. Másrészt a várhatóan továbbra is moderált inflációs környezet támogatja a bérek reálértékének növekedését. Harmadrészt, a gazdaságpolitikai intézkedések várhatóan továbbra is támogatják a fogyasztás élénkülését, a lakosság jövedelmi helyzetének bővülését.

Ennek hatásaként enyhülhet a munkaerőhiány, nőhetnek a költségvetés adó-, illetve járulékbevételei, valamint a társadalombiztosítási rendszer is kiegyensúlyozottabb pályára állhat. A bérfejlesztésekkel tehát egyszerre több területen tudja az ország versenyképességét, jövőbeni kilátásait javítani a kormány.