A Lengyelország: az utcákon az emberi jogokért című jelentésből kiderül, hogy a hatóságok megfigyelés alatt tartják, zaklatják és üldözik a tüntetőket annak érdekében, hogy feloszlassák illetve megelőzzék a tömegtüntetéseket. 2016 óta több ezer ember vonult az utcára, hogy békésen tiltakozzon az elnyomó jogszabályok, többek között a nők jogaival kapcsolatos törvények és a jogállamiságot veszélyeztető törvényjavaslatok ellen.

„Ahogy a lengyel kormány egyre szorosabb kontroll alatt tartja az igazságszolgáltatást, úgy növekszik a társadalmi ellenállás. A kormány azonban minden tőle telhetőt megtesz, hogy megakadályozza a tüntetéseket. A rendőrség megfigyeli, zaklatja, sőt, üldözi a tüntetőket pusztán azért, mert kimondják, amit gondolnak.” – mondta Barbora Černušáková, az Amnesty International Lengyelország-szakértője

„Mind az ENSZ, mind az EU sietett elismerni, hogy az, hogy a lengyel elnök megvétózta az igazságszolgáltatás függetlenségét megszüntető törvényjavaslatot, nagyban a tömegtüntetéseknek köszönhető. Ezeknek a tüntetőknek most még inkább szükségük van a nemzetközi közösség támogatására a folytatódó küzdelem során.”

Személyek elleni fenyegetések

2017 júliusában Lengyelország több mint 50 városában tüntetők ezrei közösen álltak ki az igazságszolgáltatás függetlenségét veszélyeztető kormányjavaslatok ellen. A kormány erre különböző rendőri intézkedéseket vetett be a békés tüntetők ellen, valamint megsértette a szólásszabadságukat és a gyülekezési jogukat.

A jelenlévő nagyszámú rendőri erők fémkerítéseket is emeltek, hogy a parlamenttől távol és látótávolságon kívül távol tartsák a tüntetőket. Több száz rendőr járőrözött naponta a környéken, és különböző módszerekkel próbálták fizikailag megakadályozni az emberek gyülekezését, többek között úgy, hogy körülvették vagy más módon kordában tartották őket – ezt a módszert „kettlingnek” nevezik. Kordonnal zárták le utcákat, és fizikailag és verbálisan fenyegették a tüntetőket.

Július 18-án éjjel egy Klementyna nevű nő az egyik kivezető úton fényképezte a tüntetéseket. Állítása szerint a rendőrök fizikailag bántalmazták: „Én csak álltam ott, amikor az egyik rendőr bármiféle előzetes figyelmeztetés nélkül megragadott, és nekilökött egy közlekedési lámpa oszlopának. Arcon vágott. Nem álltam ellen… Ezután még több rendőr érkezett a helyszínre, teljesen eltorlaszolták az utcát, engem is odatereltek."

A rendőrség később azt állította a médiának, hogy Klementyna semmivel sem tudja bizonyítani az állítólagos rendőri túlkapást.

Egyes tüntetések előnyben

A keménykezű rendőri taktikák mellett az új törvények is igazságtalanul tovább szigorítják a békés gyülekezéshez való jogot. 2016 decemberében a lengyel parlament elfogadta a korlátozó jellegű gyülekezési törvényt, amely a „ciklikus tüntetéseket” részesíti előnyben. Ezek olyan tüntetések, amelyeket ugyanazok az emberek ugyanazon a helyen, évente többször szerveznek. 2017 során a kormány ily módon előnyben részesített egy kormánypárti menetet, amely a 2010-es Lech Kaczyński akkori elnök mellett 95 másik ember életét követelő szmolenszki repülőgépszerencsétlenségről emlékezett meg – mindezt más békés gyülekezések kárára és a nemzetközi emberi jog közvetlen megsértése mellett.

Az alternatív tüntetések tilalma ellenére a békés tüntetők 2017 során továbbra is havonta tartottak ellentüntetéseket. Több tucat tüntetőt állítottak bíróság elé kisebb vádakkal, például „a jogos gyülekezés akadályozása”, illetve bűncselekmények, például „egyházi törvény rosszindulatú akadályozása” vádjával, mivel a havonta megrendezett kormánypárti felvonulást vallási menetnek nevezték.

Félelem a levegőben

Lengyelországban a tüntetőknek egyéb jelentős akadályokkal is szembe kell nézniük, ha a korlátozó törvények elleni tiltakozásuknak hangot akarnak adni. A békés tüntetések fizikai megakadályozása mellett a hatóságok a tüntetőket intenzív felügyelet és megfigyelés alá vonja, többek között követik őket,felmennek a lakásukra. Sokukat meg is vádolták, és bírósági eljárást indítottak ellenük.

„A lengyel kormány megpróbálja megfélemlíteni azokat, akik békésen szeretnének tüntetni.” mondta Barbora Černušáková.

Egy egyetemi hallgató, akit a „médiaszabadság korlátozásával” vádoltak, amiért hangosan tüntetett egy közterületről tudósító újságíró mellett 2016 decemberében, azt mondta az Amnesty Internationalnek: „Egyértelműen meg akarják félemlíteni az embereket, hogy ne tüntessenek.”

„Az, hogy a békés tüntetőket kriminalizálhatják pusztán azért, mert a szólásszabadsághoz és a békés gyülekezéshez való jogukat gyakorolják, sötét képet fest a mai Lengyelországról. Ezek a kisstílű és bosszúvágyó vádak híven tükrözik a civil társadalom számára biztosított zsugorodó teret, és azonnal ejteni kell őket:” mondta Barbora Černušáková.

Háttér

Az elnök, miután megvétózta az igazságszolgáltatás reformjára vonatkozó vitatott parlamenti javaslatot, 2017. szeptember végén előterjesztette a saját javaslatait. A tüntetések bármikor újraindulhatnak, amint ezek a jogállamiság és az igazságszolgáltatás függetlensége szempontjából aggasztó törvényjavaslatok megjelennek a parlament napirendjén.