Korrupciógyanú az adóhivatalnál

Azt egyelőre nem tudni, hogy a túlfizetésből származó haszon pontosan kihez került. A gazdasági hírportál szerint ez a 2014-es ügylet indíthatta el a lavinát, ami végül oda vezetett: a múlt év végén a magyar Microsoft látványosan szerződést bontott a magyar kormánynak hivatali szoftvereket értékesítő itteni viszonteladói többségével.

Mint arról lapunk is beszámolt, több, független forrásból is úgy tudni, hogy 2015 körül a Microsoft amerikai anyacége belső, korrupcióellenes – angolul: compliance – vizsgálatot indított a magyarországi kormányzati szoftverbeszerzések felülvizsgálatára. Itt érdemes felidézni: a kormányzat nem közvetlenül a Microsofttól vásárol szoftvereket, hanem nagy kereskedő partnerek – szakzsargonban: LAR-partnereken – keresztül. Igencsak jól jövedelmező üzletről van szó: a hivatali szoftverekre állandó a kereslet, ugyanakkor piaci vélekedések szerint a Microsoft által a nagykereskedőnek eladott, majd a kormányzati szervek felé továbbértékesített szoftverek ára között jókora, 20-30 százalékos különbözet van. Ez a haszon ilyenkor a nagykereskedőnél csapódik le.

Több, egyelőre hivatalosan meg nem erősített információink szerint később az FBI is beszállt a magyar informatikai közbeszerzések felderítésébe. A Napi.hu most úgy tudja, hogy a NAV és az akkor még Microsoft-viszonteladó RacioNet 2014 májusi szerződése miatt indult az Egyesült Államokban nyomozás.

Akkoriban az a Vida Ildikó állt a NAV élén, akiről korábban kiderült, hogy korrupciógyanú miatt kitiltották az Egyesült Államok területéről.

A szerződés szerint NAV a RacioNet-től bruttó 1,8 milliárd forint értékben vásárolt Microsoft hivatali licencet. A Napi szerint két probléma jöhetett szóba a szerződés kapcsán. A gazdasági hírportál sejtetni engedi, hogy a NAV meglehetősen drágán vette meg az „Office Pro Plus” szoftvereket a RacioNettől, igaz, ezt bizonyítani igen nehéz, mivel maga az anyacég is rendkívül eltérő árakon biztosítja a szoftvereket a LAR partnereinek attól függően, hogy melyik szoftvercég milyen tételt rendel.

Mint arról írtunk, 2015-ben és 2016-ban magyarországi kormányzati szoftverszerződések mellett Romániában is vizsgálta a Microsoft az ottani leányvállalathoz kötődő szoftver üzleteit. Romániában a Microsoft-ügyek miatt végül egy tucat volt miniszter, polgármester, pártvezető került korrupció gyanújával a bíróság elé, illetve időközben több 2 és 6 év közötti büntetést róttak ki a korrupción kapott politikusokra. A román hatóságok szerint ugyanis a politikusok nagy összegű kenőpénzeket fogadtak el azért, hogy jóváhagyják: az állami hivatalok a piaci árnál 30-40 százalékkal drágábban vegyenek meg szoftvereket, számítógépeket.

Magyarországon eközben semmi nem történt, nem tudni, hogy bármilyen hatósági vizsgálat indult volna az itteni gyanús szoftverbeszerzések kapcsán.

Maga a magyar Microsoft leányvállalat is sokáig együtt működött az itteni LAR-partnereivel. Igaz, a 24.hu korábbi cikke szerint az időközben zajló belső vizsgálat miatt 2016-ban távoznia kellett a cégtől távoznia Sagyibó Viktornak, korábbi kormánykapcsolatokért felelős üzletágvezetőnek. Sagyibót később Lázár János miniszterelnökséget vezető miniszter vette a szárnyai alá. Így tavaly novemberben Sagyibó miniszteri biztosi kapott állást Lázár János mellett a Miniszterelnökségen.

Ezt követően gyorsultak fel az események, így néhány nappal később a magyar Microsoft leányvállalat hirtelen felmondta az összes nagyobb kormányzati beszállító Microsoft-termékekre vonatkozó értékesítési engedélyét.