Nyomást helyezhetne Ukrajnára az EU

 
Brenzovics László az MTI-hez eljuttatott közleménye szerint a találkozón kiemelte, a kijevi kormány figyelmen kívül hagyta a Velencei Bizottságnak az ukrán oktatási törvény 7. cikkéhez készített ajánlását, amely a törvénycikk kiegyensúlyozottabb átfogalmazását javasolta. Emellett a kisebbségek képviselőivel sem kezdték meg a konzultációkat.

Mint elmondta, 2017 decemberében újabb törvénytervezetet mutattak be, amely nemzetiségi alapon kategorizálja Ukrajna lakosait. Az etnopolitikai koncepció szövege az ukrán többségi nemzetet privilegizált csoportba sorolja, őshonos kisebbségnek csak a krími tatárokat tekinti, míg Ukrajna többi nemzetiségek harmadrendű állampolgári besorolásba kerültek. Kivételt ez alól csak az oroszok képeznek, akik a negyedik kategóriába tartoznak.

Bocskor Andrea rámutatott, fontos, hogy az EP elnöke és képviselői tisztán lássák az Ukrajnában zajló negatív folyamatokat, és kiálljanak a kisebbségek szerzett jogainak megtartása mellett.

"Világos képet kell adnunk az országban zajló kisebbségi jogszűkítésekről és nyílt asszimilációs törekvésekről, melyek egyáltalán nem európai szemléletűek" - fogalmazott.

A képviselő reményét fejezte ki, hogy az unió segítségével visszafordíthatóak a diszkriminatív folyamatok, s konszenzus teremthető, ha Ukrajna partnerként, erőforrásként és nem ellenségként fogja kezelni nemzeti kisebbségeit.

Gál Kinga fideszes EP-képviselő az ülést követően kiemelte: fontos, hogy az Ukrajnában zajló kisebbségi jogokat szűkítő intézkedésekről és a kárpátaljai magyarok elleni atrocitásokról valós információk jussanak el az Európai Unió döntéshozóihoz. Az EP-képviselők elvárják az ukrán kormánytól, hogy ígéreteik szerint vegyék figyelembe a Velencei Bizottság javaslatait, és ne csorbítsák a kisebbségek szerzett jogait az élet semmilyen területén - húzta alá.