Nőtt a magyar gazdaság

 
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerdán tette közzé első becslését, amely szerint a tavalyi negyedik negyedévben a GDP a nyers adatok szerint 4,4, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint 4,8 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva. 2017-ben a GDP 4,0 százalékkal emelkedett a nyers, és 4,2 százalékkal a kiigazított adatok szerint. Az előző negyedévhez mérten 1,3 százalékkal nőtt a bruttó hazai termék volumene a tavalyi negyedik negyedévben.

Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője kiemelte, az utolsó negyedévben a kínálati oldalon a szolgáltatások és az építőipar húzta leginkább a gazdaságot, a keresleti oldalon pedig a belső fogyasztás járult hozzá a növekedéshez.

A szakértő szerint az idén a tavalyihoz hasonló forgatókönyv várható, a belső fogyasztás mellett a beruházások, köztük az uniós forrásokon alapuló fejlesztések jelenthetik a gazdaság motorját, emellett a kedvező nemzetközi környezet is támogatja a GDP növekedését. A most épülő új ipari kapacitásoknak várhatóan már az év második felében és jövőre kedvező hatásuk lehet - tette hozzá.

Németh Dávid szerint a kilátások alapján 2018-ban 3,8 százalék körüli bővülésre lehet számítani, 2019-ben pedig valamivel lassabb emelkedés várható.

A CIB elemzése szerint az idén is erőteljes, de a tavalyinál valamivel lassabb, 3,5-3,7 százalékos ütemű GDP-növekedés valószínűsíthető - közölte Jobbágy Sándor, a bank elemzője. Szintén kiemelte, hogy a tavalyi negyedik negyedévi növekedéshez a legnagyobb mértékben a piaci alapú szolgáltatások járultak hozzá, ahogy az előző negyedévben is. Erős volt az építőipar teljesítménye, bár ebben az esetben jelentős szerepet játszott az alacsony bázis, és a havi statisztikák alapján valószínűsíthető, hogy a fogyasztás továbbra is kiemelkedő.

Az elemzés szerint a növekedésben az erőteljesen javuló európai konjunktúra szerepe is jelentős.
Nyeste Orsolya, az Erste Bank szenior makrogazdasági elemzője is úgy vélte, hogy a lendület az idén is kitarthat: a GDP 3,5 százalék körül bővülhet, de megjegyezte, hogy a növekedés ennél nagyobb is lehet.

Ő sem vár érdemi változásokat a növekedést meghatározó tényezőkben, a növekedést továbbra is a háztartások felfelé ívelő fogyasztása, valamint a beruházási aktivitás erősödése vezérli. A lakossági fogyasztás növekedését az erős bérkiáramlás, illetve a magas szinten lévő fogyasztói bizalom támogatja, a beruházások emelkedését pedig az uniós támogatások intenzív felhasználásának várható folytatása.

Kiemelte, a középtávú kilátásokat továbbra is erőteljesen meghatározza majd az ebben a költségvetési ciklusban rendelkezésre álló uniós források felhasználásnak időbeli lefutása, a munkapiaci helyzetnek a fogyasztói keresletre gyakorolt hatása, illetve a mostani európai ciklikus fellendülés tartóssága.

Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője szerint ugyanakkor a növekedés akár jóval meg is haladhatja az optimistának tekintett, 4,5 százalékos előrejelzésüket, jövőre pedig 3,6 százalékot várnak.

Idén várható a lakás- és irodaátadások hulláma, az állami és az uniós beruházások felfutása, emellett kifejezetten élénkülnek a feldolgozóipari, logisztikai, kiskereskedelmi és hotelberuházások is - hívta fel a figyelmet.

A fogyasztás idén a tavalyihoz hasonló mértékben növekedhet. Ebben az évben azonban leginkább a külkereskedelmi egyenlegnek a tavalyi évhez képest kisebb romlása gyorsíthatja a gazdaságot, amit az exportkapacitások növekedése mellett a kiváló európai és globális gazdasági konjunktúra is húz - fogalmazott Suppan Gergely.

Varga Zoltán, az Equilor Befektetési Zrt. szenior elemzője 2018-ra 3,5, 2019-re pedig 3,3 százalékos GDP-növekedést vár, de ez felfelé is módosulhat az év folyamán. A szakértő szintén hangsúlyozta, hogy a GDP fellendülését támogatja a belső kereslet, a háztartások fogyasztása, valamint az uniós támogatások keltette beruházási roham.

A szakértő kifejtette, a fogyasztás tavalyi bővülése mögött a háztartások rendelkezésre álló jövedelmének növekedése, illetve a rekord magas értéken lévő fogyasztói bizalom áll. A beruházási oldalon főképp a kapacitásbővítések voltak jellemzők tavaly, a legnagyobb súllyal rendelkező feldolgozóipar beruházásai az első háromnegyed évben 16 százalékkal bővültek. Az agrárszektor viszont egyre csökkenő mértékben járul hozzá a nemzeti össztermékhez - tette hozzá Varga Zoltán.