Elképesztő a kivándorlás

 

Egyre többen veszik észre, hogy mennyire megéri Szombathelyre, Sopronba, vagy valamelyik kisvárosba költözni a magyar-osztrák határ magyar oldalán. Elsőként az alföldiek jöttek rá, hogy mekkora lehetőségeket tartogat számukra a Nyugat-Dunántúl, mostanra azonban románok, erdélyi magyarok, de még bolgárok és más balkániak is egyre szívesebben költöznek oda - fogalmaz a hvg.hu szerdai cikke.

A magyar már nem fogja elvállalni, hogy mosogasson, inkább átmegy Ausztriába. Nem baj, megcsinálja helyette minimálbérért a román.

A hvg.hu egy szombathelyi olvasója így beszélt a helyi munkaerőpiac helyzetéről. De többen is arról számolnak be a határ mentén: egyre gyakrabban vesznek fel a helyi cégekhez alföldieket, erdélyi magyarokat vagy románokat. A leginkább fiatal felnőttek jönnek, akiknek nem kell nagy egzisztenciát hátrahagyniuk egy költözésnél, nem kerestek túl jól korábban, és a szüleik sincsenek még abban a korban, hogy folyamatos gondozást igényeljenek.

A folyamat látványos és egyszerű: az „őslakosok” elmennek Ausztriába dolgozni, a helyükre pedig kell valaki más, lehetőleg olyan, aki alacsonyabb fizetéssel is beéri, mint egy helybéli. Érkezik valaki távolabbról, és dolgozik egy darabig – hogy aztán minél hamarabb elmenjen inkább ő is Ausztriába. Mert az osztrák elszívó erő óriási: ott a magyar bér másfél-kétszeresét megkereshetik a kevésbé képzett dolgozók is, igaz, ezekért az állásokért már a magyarokkal is versenyezni kell. Sokan így is csak addig maradnak, amíg összegyűjtenek elég pénzt egy osztrák albérlet kauciójára, vagy amíg elfogadható szintre hozzák fel a némettudásukat.

A külföldre átjáró magyarok döntő többsége az építőiparban, a turizmusban vagy a mezőgazdaságban dolgozik, így leginkább ezekben a szektorokban lenne nagy munkaerőhiány a határ innenső oldalán, ha nem jönnének a belső migránsok. Soproni és szombathelyi munkaadók is arról számoltak be kérdésünkre: ha üresedés van, napokon belül találnak új dolgozókat, akik beérik alacsonyabb fizetéssel is. A minimálbér és a szakmunkás-bérminimum év eleji megemelése sem változtatott ezen érdemben, még így is annyival a helyi átlag alatt maradtak ezek az összegek, hogy a cégek probléma nélkül ki tudják fizetni.

Tízezrével vándorolnak el a magyarok

Márpedig bőven van kit pótolni. A KSH mikrocenzusa szerint nagyjából 72 ezer magyar jár át minden nap a határ túloldalára dolgozni, közel felük a Nyugat-Dunántúlról. Győr-Moson-Sopron megyéből 25 ezren ingáznak napi rendszerességgel (igaz, nem csak Ausztriába, Szlovákia is egyre jobban szívja el a magyar munkaerőt), a lista második helyén pedig Vas megye áll, ahonnan 7500-an járnak át külföldre.

A szám ráadásul rohamosan növekszik, hiszen 2011-ben még az egész országban csak 27 ezer ingázót talált a KSH. Az osztrák és a magyar szakszervezetek közös megbízásából készült felmérés szerint az Ausztriában dolgozó magyarok alig 5 százaléka térne haza, ha megszűnne a kinti munkája. Nemcsak a fizetések különbsége számít, hanem az is, hogy a többség szerint Ausztriában nagyobb a jogbiztonság, kiszámíthatóbbak a munkakörülmények, és megbízhatóbbak a munkaadók.

És akkor még nem is szóltuk azokról, akik teljesen feladták a magyarországi életüket: becslések szerint legalább hétezren vannak, akik már ki is költöztek Ausztriába. Ők ugyan többet fizetnek lakásért és a boltokban is drágábban vásárolhatnak be, mint ha Magyarországon maradtak volna, de a gyerekek miatt megéri kiköltözni. Az osztrák kormány úgy spórolna, hogy a nem Ausztriában élő gyerekek után fizetett családi támogatásokat csökkentené 2019-től, ha viszont a gyerek bejelentett lakcíme is ausztriai, akkor ugyanannyi pénzt ad az állam, mint egy osztrák családnak - írja a hvg.hu.