Mindenki külföldön: munkaerőhiány

 

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) csütörtökön kiadott jelentése szerint áprilisban a bruttó átlagkereset 12,6 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban, az év első négy hónapjában 12,4 százalékkal emelkedtek a keresetek. Áprilisban, tehát, a keresetek emelkedése ismét gyorsult a februári 11,9 és a márciusi 11,3 százalékos A reálkeresetek áprilisiban és január-áprilisban is 10,1 százalékkal emelkedtek.

Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője nem talált meglepetést az adatokban, a bérnövekedés részben a minimálbér és a garantált bérminimum idei emelésének köszönhető. Egyre több ágazatban jelentkező munkaerőhiány miatt a cégek kénytelenek emelni a fizetéseket - tette hozzá a szakember. Szerinte az idén a nettó bérekben 10 százalék feletti növekedés várható. Az inflációval korrigált nettó bér, a reálbér emelkedésének mértéke pedig a mostani kilátások szerint 9 százalék körül lehet, ami segíti a belső, azon belül is a lakossági fogyasztás növekedését.

A jövő évi költségvetés tervezete szerint a nettó fizetések jövőre 8,8 százalékkal növekedhetnek. Bár a minimálbérről szóló tárgyalásokra várhatóan csak ősszel kerül majd sor, a 2019-es költségvetésben szereplő előrejelzésből az látszik, hogy a kormány a minimálbér és a garantált bérminimum ideinél valamivel kisebb mértékű emelkedésével számol. A K&H szakembere szerint a jelentős béremelkedés versenyképességi szempontból kockázatot jelent, a béremeléseknek ugyanis együtt kell járnia a termelékenység emelkedésével. Ugyanakkor az is látszik, hogy több cég gépekkel igyekszik helyettesíteni a hiányzó munkaerőt, ez viszont hatékonyabbá teszi a működést és a termelékenység javulását eredményezi - tette hozzá.

Horváth András, a Takarékbank elemzője a képzett munkaerő egyre fokozottabb hiányával, a közszféra életpálya fejlesztéseivel és a bérminimum emelések hatásával magyarázta a várakozást felülmúló áprilisi béremelkedést.

Az év egészében 11 százalék körüli béremelkedéssel számol a képzett munkaerő hiánya, a közszférában idén is zajló bérrendezések, illetve a bérminimum-emelkedés miatt. A várt 2,7 százalékos éves infláció mellett ez 8 százalék körüli reálbér növekedést jelent. Mint hozzátette, semmilyen ok nem látszik, ami kiváltaná a bérnövekedés dinamikájának lassulását.

A magyarországi béreknek jelentős hátrányt kell még ledolgozniuk, hogy a munkavállalási célpiacnak számító országok bérszintje 80 százalékának közelébe érjenek. Ezt követően indulhatna visszaáramlás a belső munkaerőpiacra - állapította meg.

Nyeste Orsolya, az Erste Bank szenior makrogazdasági elemzője egyrészt adminisztratív hatásokat, a minimálbér és a garantált bérminimum további emelkedését, másrészt a feszes munkapiaci helyzetet látja meghúzódni a béremelkedés áprilisi gyorsulása mögött. Az alacsony munkanélküliség és a munkaerőhiány egyértelműen magas bérnövekedési ütemet sugall az elkövetkező hónapokban is.

Az Erste várakozása szerint az idei évben a bruttó bérek további 10-11 százalékkal nőhetnek a 2017-es 12,9 százalék után. A bérek növekedési ütemének egyszámjegyűre lassulását 2019-re várják. A bérek gyors növekedése azonban nemcsak a növekedést támogatja, hanem az inflációt is emeli előbb vagy utóbb. Várakozásuk szerint a 3 százalékos középtávú inflációs célt fenntartható módon a jövő év elején éri el Magyarország.