Brexit: aláírta a jogszabályokat Erzsi néni

A brit kormány által tavaly júniusban beterjesztett tervezet többhavi vita, módosítási indítványok és ellenindítványok sora után, kompromisszumokkal kialakult végleges változatát múlt szerdán fogadta el a brit parlament. A tervezet többször is megjárta az alsó és a felső kamarát.

A brit EU-tagság megszűnésének jogszabályi kereteit megteremtő, átfogó törvény korántsem az Európai Unióval folytatott Brexit-tárgyalások végét jelenti, csak annak a törvényi keretrendszerét hozza létre, hogy a brit jogszabálygyűjtemény működőképes maradjon a brit EU-tagság megszűnése után is.

A törvény sarkalatos elemei közé tartozik a brit EU-tagságot rögzítő, 46 éve elfogadott jogszabály visszavonása és az uniós eredetű jogszabálytömeg - 19 ezer jogszabály és rendelkezés - átvezetése a brit jogrendszerbe. E két mozzanat a kedden hivatalosan kihirdetett törvény alapján a brit EU-tagság jövő márciusban várható megszűnésének pillanatában történik meg.

Az 1972-ben kelt csatlakozási törvény jelenlegi formája kimondja, hogy az uniós szinten elfogadott új jogszabályok minden esetben brit törvényekké is válnak. Így a Brexit, vagyis az Egyesült Királyság kilépése az Európai Unióból azt is jelenti, hogy ez a külső jogforrás, amelynek figyelembevételét az 1972-es csatlakozási törvény előírja, megszűnik.

Ezért kellett a brit EU tagság jövő márciusra várható megszűnése előtt külön törvényt alkotni a brit csatlakozásról született törvény visszavonásáról.

A tervezet végső parlamenti elfogadtatása komoly kihívást jelentett a kormányzó Konzervatív Párt számára, amely a tavaly júniusban tartott előrehozott parlamenti választásokon elvesztette addigi csekély alsóházi többségét is, és azóta kisebbségben, a legnagyobb észak-írországi protestáns erő, a Demokratikus Unionista Párt (DUP) külső eseti támogatásával kormányoz.

A Lordok Háza, a törvényhozás felső kamarája a tervezet parlamenti tárgyalássorozatának heteiben 15 olyan módosítást fogadott el, amelyeket a kormány nem támogatott. Ezekről az alsóháznak is szavaznia kellett, és voltak olyan szavazások, amelyekhez a kormány csak komoly meggyőző kampánnyal és kompromisszumos ígéretekkel tudta megteremteni a szükséges többséget.

Kompromisszumos döntés született a tervezet utolsó, múlt szerdai alsóházi vitanapján például arról, hogy a parlamentnek érdemi szava lesz a Brexit-folyamat további menetének meghatározásában, de a brit EU-tagságról két éve tartott - a kilépést pártolók szűk, 51,9 százalékos győzelmével végződött - népszavazás döntését nem bírálhatja felül.

A Lordok Háza végül elfogadta az alsóház által jóváhagyott végleges törvényváltozatot, amely ezután került az uralkodó elé. John Bercow, az alsóház elnöke kedden jelentette be, hogy II. Erzsébet királynő hozzájárulását adta a törvényhez, amely így kihirdethetővé vált.