Futószalagon nyújtották be szerdán a fideszes képviselők és kormánytagok azokat a törvényjavaslataikat, amelyek sok ponton rendezik az elmúlt évek vitás közéleti, politikai kérdéseit.

Politikai szempontból talán a két legfontosabb, hogy a Fidesz még a nyáron módosítani akarja a gyülekezési törvényt, illetve a választási szabályokat. A pártpolitikai viták ezeknél borítékolhatóak, ezzel együtt ezúttal semmi nem állhat a kétharmados többséggel rendelkező Fidesz–KDNP útjába.

Itt az új gyülekezési törvény tervezete. A jogvédők máris az ellehetetlenítést látják benne.

Az új gyülekezési törvény megalkotása régi adósság, a most hatályban lévő jogszabály a számtalanszor módosított 1989-es, amely már régóta nem tud lépést tartani a mostani gyakorlattal, amikor interneten már bárki két perc alatt elkezdhet szervezni politikai véleménynyilvánító gyűlést.

Sok ponton módosítják a választási szabályokat. Az átjelentkezők hosszú sorára találtak egy megoldást, és a fideszesek egy szimbolikus ponton változtatnának a levélszavazáson. Az ellenzéket nehéz helyzetbe hozza, hogy betiltják a vadplakátolást.

A választási eljárási szabályok módosítása szintén várható volt, miután a parlament alakuló ülésén a Nemzeti Választási Bizottság és a Nemzeti Választási Iroda vezetője után maga Áder János köztársasági elnök is ezt sürgette. Emellett a választási kérdésekben végső szót kimondó Kúria is a jogszabályok változtatását javasolta.

A módosítások ténye tehát nem meglepő, az új részletszabályok következményei azonban alaposan meglepheti azokat, akik a jövőben tiltakozó gyűléseket, véleménynyilvánító megmozdulásokat akarnak szervezni, esetleg egy választáson jelöltet állítani és elindulni. Vagyis főleg az ellenzéki pártokat és a kormány döntései ellen tiltakozni vágyó szervezeteket érinthetik érzékenyen a változtatások, amelyeket mindjárt sorra veszünk.

A rendőrség jóindulatán több múlik

A Trócsányi László igazságügyi miniszter által benyújtott új gyülekezési törvény több olyan rendelkezést tartogat, amely nagy mérlegelési lehetőséget biztosít a rendőrségnek arra, hogy a nem kívánt gyűléseket előre betiltsa. A jelenlegi szabályozás szerint akkor tilthatott meg egy rendezvényt a rendőrség, ha az „a népképviseleti szervek vagy a bíróságok zavartalan működését súlyosan veszélyeztetné, vagy ha a közlekedés más útvonalon nem biztosítható".


Ezzel szemben a mostani szabályozás szerint akkor tilthatja meg a gyűlést, ha a közbiztonságot vagy a közrendet közvetlenül, szükségtelen és aránytalan mértékben veszélyezteti, illetőleg mások jogainak és szabadságának szükségtelen mértékű és aránytalan sérelmével jár.

A közbiztonságot veszélyezteti, ha a gyűlés bűncselekményt vagy bűncselekményre való felhívást valósít meg. Eddig az volt a rend, hogy ha ilyesmi történik, a rendőrség a helyszínen közbelép, és feloszlatja a tüntetést. Jelenleg előzőleg mérlegelheti a rendőrség a kockázatot.

A törvény kifejti, mi is veszélyeztetheti a közrendet, és ezeknél a szabályoknál rögtön találhatunk is példákat a közelmúltból, milyen esetben alkalmazhatóak.

1. A közrend veszélyeztetésének minősül a diplomaták akadályozása. Emlékezetes, hogy 2017-ben vita keveredett abból, hogy a rendőrség megtiltotta az Állítsuk meg Moszkvát nevű Facebook-csoport kormányellenes tüntetését, amelyet a budapesti orosz nagykövetség épülete elé hirdettek.

A budapesti rendőrfőkapitány le is zárta a nagykövetség közvetlen környezetét, így a tüntetők csak 50 méterre közelíthették meg az épületet. A demonstrálók vitatták a döntés törvényességét.

2. A közrendet zavarja az a gyűlés, amely „alkalmas arra, hogy a bíróságok működését megzavarja". Ez a kitétel nagyon hasonló a mostani szabályozáshoz, mégis nagyobb mozgásteret biztosít a rendőrségnek, hiszen most csak akkor megtiltható a gyűlés, ha súlyosan veszélyezteti a bíróságok működését.

Emlékezetes, hogy évek óta vita tárgya, hogy a devizahiteles károsultak tüntethetnek-e a Kúria épülete előtt. A Kúria többször jelezte, hogy nem tartja jogszabályszerűnek a demonstrációkat. A BRFK meg is tiltott egy ilyen tüntetést, ezzel egyetértett a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság, ám az Alkotmánybíróság érvénytelenítette a tiltó döntéseket. A jövőben tisztább lesz a helyzet, és jogosan tilthatja be a rendőrség ezeket a tüntetéseket.

3. A harmadik, közrendet sértő kitétel, hogy a tüntetés megtiltható, ha „a közlekedés rendjének sérelmével jár". Talán ez lesz a legtöbb vitát okozó rész az új gyülekezési törvényben, hiszen itt a jogalkotó a rendőrségre bízza annak mérlegelését, mikor jár akkora közlekedési sérelemmel egy tüntetés, hogy meg lehet tiltani. Most csak akkor lehet megtiltani egy tüntetést, ha a közlekedés más útvonalon nem biztosítható.

Tehát például az összes hidat nem lehet egyszerre lezárni Budapesten, hiszen akkor nem lehetne átkelni a Dunán. Egy-két hidat viszont le tudnak zárni kormányellenes tüntetők, mint erre volt is példa az elmúlt években. Ám az új szabályok szerint a rendőrség belátására van bízva, hogy engedélyezi-e akár egyetlen híd lezárását is (például hogy a netadós tüntetők átkeljenek az Erzsébet hídon), hiszen egy híd lezárását is ítélheti a rendőrség a közlekedés rendjének aránytalan mértékű sérelmeként.

Eldőlt: nem lehet Orbán háza előtt tüntetni

A törvény meghatározza azt is, mi jár mások jogainak és szabadságának sérelmével. „Különösen, ha a felhívás, illetve a gyűlés alkalmas mások magán- és családi életének védelméhez való jogának, otthonának, emberi méltóságának, a magyar nemzet, a nemzeti, etnikai, faji vagy vallási közösségek méltóságának a megsértésére, vagy szabad mozgáshoz, tartózkodási hely szabad megválasztásához való jogát korlátozására.”

Ezzel egy régi vita végére tesz pontot a kormány: nem lehet Orbán Viktor háza előtt tüntetni. Korábban az együttes Juhász Péter és más szervezetek készültek tüntetni a kormányfő házánál. A rendőrségi bizonytalanság látványos volt: 2015-ben például először engedélyezték, aztán másnap mégis megtiltották a rendezvényt.

Most már nem lesz bizonytalanság. A TASZ ki is emelte a gyors reakciójában, hogy „nincs olyan tüntetés, amely ne járna a közlekedés rendjének sérelmével, minden tüntetés alkalmas mások magánéletének, otthonának, szabad mozgáshoz való jogának korlátozására. Ezek majd mind megtilthatók lesznek."

A Facebook-poszt előtt kell a rendőrségnek szólni

Az előbbiekben a gyűlések megtiltásáról beszéltünk, de egyáltalán a rendezvények bejelentésénél is van egy fontos változás. A tervezet szövege ezt a kötelezettséget írja elő a szervezőnek:

a gyűlést annak megtartását megelőzően legfeljebb három hónappal, és a felhívás előtt legalább 48 órával köteles bejelenteni az illetékes rendőrkapitányságnak.

Eddig három nappal a rendezvény előtt kellett bejelenteni, most viszont – mint olvashatjuk – két nappal, de a felhívás előtt kell szólni. Vagyis a rendőrségnél meg kell tenni a bejelentést, mielőtt valaki a Facebookon elkezdené hirdetni az eseményt.

Az ellenzéki pártok (főleg a kisebb pártok) bevett gyakorlata volt eddig, hogy a Facebookon meghirdették a rendezvényeiket, és ha nagy fogékonyságot tapasztaltak, akkor utána a rendőrségnek is bejelentették a dolgot. Na, ennek a gyakorlatnak vége szakad.

A törvényjavaslat indoklásában a miniszter azt írta, hogy a mostani gyakorlat „magában hordozza annak a veszélyét, hogy a később be nem jelentett gyűlés ugyan nem kerül megtartásra, de a közösségi médiában arról értesülők nem szereznek tudomást a gyűlés elmaradásáról, így annak helyszínén adott esetben nagy számban megjelennek, amelyért a szervező értelemszerűen jelenleg nem vonható felelősségre.

A Javaslat szerint tehát a bejelentés legkésőbbi időpontja a gyűlésre való felhívásához képest kerül meghatározásra.

Ha a szervező megszegi a szabályt, szabálysértési eljárásra és bírságra számíthat. Kivételes helyzet persze a sürgős, illetve a spontán gyűlés, amely a törvényben bevezetett két új fogalom. A jogalkotó spontán gyűlésnek tekinti, ha „sokakat érintő, hirtelen bekövetkezett esemény (pl. terrorcselekmény, tömegszerencsétlenség, váratlan vagy a nagyközönség előtt nem ismert politikai esemény) hatására kisebb-nagyobb tömeg jön össze („verődik össze”) közterületen". Itt nincs szervező értelemszerűen.

A sürgős gyűlésről pedig akkor beszélhetünk, ha „a határidőben történő bejelentésére – a szervezőkön kívül álló okból – már nincs mód, azonban a gyülekezés jog lényeges tartalmának korlátozásához vezethetne, ha a gyűlést nem lehetne megtartani." Vagyis itt a jogalkalmazó rendőrség és a szervezők között kódolva van egy vita, ki mit tekint sürgős gyűlésnek.

Beleírják, hogy Orbánnak legyen igaza, ne a Kúriának

A választási szabályok módosításai között van egy technikai változás is, amely a mostani választások utáni hangos vitát hivatott eldönteni. Emlékezetes, hogy Orbán Viktor keményen nekiment a Kúriának, amely helybenhagyta az NVB döntését arról, hogy a nem kiküldött borítékban visszaérkező levélszavazatokat érvénytelennek kell tekinteni. A Fidesz szerint egy mandátuma múlott ezen a döntésen. A Kúria (az NVI-hez és az NVB-hez hasonlóan) viszont úgy értelmezte a jogszabályt, hogy a kiküldött boríték azért fontos, mert így ellenőrizhető a szavazat érintetlensége.

A Fidesz most beleírja a törvénybe, hogy a szavazatot a választó vagy a kiküldött „külső borítékba", vagy „bármely más, a Nemzeti Választási Iroda, vagy bármely külképviselet címére megcímzett borítékba" zárhatja. Vagyis érvényes lesz az a szavazat is, amely nem egy hivatalos borítékban érkezik.