Zajlik a kereskedelmi háború

 

Az egyik legtekintélyesebb londoni gazdasági-pénzügyi elemzőház, az Oxford Economics közgazdászai hétfőn bemutatott helyzetértékelésükben közölték: becslésük szerint a vámkonfliktusban részes gazdasági erőcentrumok által ténylegesen kirótt pótlólagos vámok eddig mindössze 60 milliárd dollárnyi globális kereskedelmi forgalmat érintettek; ez a világgazdasági szintű hazai össztermék (GDP) 0,3 százaléka.

A ház számításai szerint azonban ha a kilátásba helyezett összes büntetővámot az ilyen intézkedésekkel fenyegetőző mindegyik ország teljes mértékben érvényesíti, az több mint 800 milliárd dollár értékű - a globális GDP-érték 4 százalékának megfelelő - kereskedelmi forgalmat érintene.

Az Oxford Economics bizonyos mértékű kárt már alapeseti előrejelzésében is modellez. A ház e forgatókönyve 100 milliárd dollárnyi tényleges kereskedelmi forgalmat érintő pótlólagos vámokkal számol az Egyesült Államok és Kína kereskedelmében, és 50 milliárd euró körüli forgalmat érintő vámintézkedésekre az Egyesült Államok és az Európai Unió kétoldalú kereskedelmében.

A cég hangsúlyozza: jelenleg nem vár ennél nagyobb mértékű eszkalációt, tekintettel a járulékos kockázatokra és az üzleti szektorok által a megegyezés érdekében várhatóan kifejtendő nyomásra.

Az Oxford Economics azonban kidolgozott egy eszkalációs forgatókönyvet is, amely azzal számol, hogy az Egyesült Államok 250 milliárd dollár értékű kínai termékre vet ki büntetővámot, Kína hasonló mértékű megtorló vámintézkedéseket érvényesít, emellett az Egyesült Államok és az Európai Unió is magas vámokat léptet életbe az egymás közötti autókereskedelemre. E forgatókönyv szerint mindez 2018 harmadik negyedévétől lenne érvényes.

A ház modellszámításai szerint ez a forgatókönyv önmagában 0,2 százalékponttal lassítaná a világgazdaság növekedési ütemét 2019-2020-ban, az amerikai és a kínai gazdaságban pedig ennek a kétszerese lenne a negatív növekedési hatás.

Mindezt súlyosbítaná az üzleti bizalomra és az értékpiacokra gyakorolt második körös hatás.

Az Oxford Economics szerint abból a feltételezésből kiindulva, hogy a vámkonfliktus eszkalációja 10 százalékos átlagos globális tőzsdei árfolyamzuhanást okoz, a modellszámítások azt jelzik, hogy az eszkalációs forgatókönyv megvalósulásának halmozott negatív hatásai összességében 0,4 százalékkal fognák vissza a világgazdaság növekedési ütemét 2020-ban.

Egy másik nagy londoni pénzügyi-gazdasági elemzőház, a Capital Economics legfrissebb helyzetértékelése szerint Kína nem csupán megtorló vámintézkedésekkel reagál

hat, hanem azzal is, hogy alaposan megnehezítheti a kínai piacon aktív amerikai vállalatok életét.
A Capital Economics kimutatása szerint az amerikai multinacionális vállalatok Kínában működő többségi tulajdonú érdekeltségeinek éves értékesítése a kínai piacon több mint 350 milliárd dollár, vagyis jórészt éppen annyi, mint az Amerikával szembeni kínai áruforgalmi többlet.

A kínai multinacionális cégek Amerikában működő többségi tulajdonú érdekeltségeinek éves amerikai piaci forgalma ugyanakkor épphogy eléri a 20 milliárd dollárt.

A Capital Economics londoni elemzői szerint ezt az éles kontrasztot részben az a tény magyarázza, hogy Kína az Egyesült Államokkal szembeni kereskedelmi többletéből eredő hozadékot nem közvetlen amerikai reálgazdasági befektetésekre fordította, hanem elsősorban amerikai kincstárjegyekbe fektette.

Washington megnehezítheti Kína számára az amerikai kincstárjegyek vásárlását, de ez inkább Amerikára ütne vissza.

Ha viszont Kína teszi nehezebbé az amerikai vállalatok működését a kínai piacon adminisztratív intézkedésekkel, akkor Donald Trump amerikai elnök korábbi kijelentéseivel ellentétben bebizonyosodhat, hogy "mégsem olyan könnyű megnyerni egy kereskedelmi háborút" - fogalmaztak értékelésükben a Capital Economics londoni elemzői.