Több katonát küldünk külföldre

 

Szabó István a véderő-, katonai és légügyi attasék éves értekezletén elmondott beszédében kitért arra is, hogy az elmúlt években fejlesztették Magyarország katonadiplomáciai rendszerét. 2016-ban Zágrábban, 2017-ben Prágában és Pozsonyban, idén Bécsben és Szkopjéban állítottak fel új katonai attaséhivatalokat - sorolta az államtitkár, aki szerint a jövőben további hivatalok is létrejöhetnek.

A fontos katonai együttműködések közül kiemelte az Egyesült Államokat, Németországot, az Egyesült Királyságot, Olaszországot és Franciaországot, valamint a szomszédos Ausztriát. Beszélt arról is, hogy Svédországgal a Gripenek bérleti szerződésén felül további haditechnikai együttműködésben is gondolkodnak.

Hangsúlyozta továbbá, hogy a V4-es partnerországokkal (Csehország, Lengyelország, Szlovákia) való regionális együttműködés még soha nem volt olyan erős, mint napjainkban.

Az államtitkár kiemelte: az elmúlt években nagy mértékben megváltozott a biztonsági környezet, új kihívásokkal, a hadviselés új formáival - például hibrid hadviselés - kell szembenézni.

Szabó István közölte: tényként kell kezelni, hogy a világban erősödött a terrorfenyegetettség, amelynek "melegágyául szolgálhat" a tömeges illegális migráció, ezzel összefüggésben oda kell figyelni a vallási radikalizmus terjedésére is.

Az államtitkár azt mondta: a migráció fő kibocsátó országait jelentő válságövezetekben nem történt pozitív változás. A Magyarországra nehezedő migrációs nyomás az elmúlt években megtett intézkedéseknek köszönhetően csökkent.

Szabó István szerint tényekkel igazolható, hogy Magyarország napjainkra a világ egyik legbiztonságosabb országa lett. Magyarország külső schengeni határa pedig ma az Európa Unió legjobban őrzött határa - tette hozzá, és beszámolt arról is, hogy a magyar határőrizeti rendszer technikai korszerűsítésével csökkenteni lehet az élőerős védekezést, s egy készenléti erővel válthatják fel a határvédelmet.

Nemzetközi kitekintésben az államtitkár szerint az is elmondható, hogy a migrációval kapcsolatos magyar álláspont egyre több támogatást kap. Egyre több ország csatlakozik a Magyarország által 2015-ben megfogalmazott véleményhez, hogy a határok védelme elengedhetetlen a migráció megakadályozásában. Szintén a magyar álláspont másik sarkalatos pontja, hogy a segítséget oda kell vinni, ahol arra szükség van. Ezért Magyarország már az elmúlt években is növelte külföldi katonai szerepvállalását.

Azt is elmondta: külön hangsúlyt érdemel a Nyugat-Balkán biztonsága is. Úgy fogalmazott: "alapvető érdekünk", hogy ebben a környezetben biztonság legyen. Ez fontos a migráció, s a magyar határok védelme szempontjából is - jegyezte meg.

Az államtitkár emlékeztetett arra, hogy a szomszédos Ukrajnában továbbra is fegyveres konfliktus zajlik. Ahhoz, hogy erre a fenyegetettségre, a kialakuló konfliktushelyzetre hatékonyan, megfelelő formában tudjon reagálni az ország, elengedhetetlenül szükséges a Magyar Honvédség minden szegmensének fejlesztése - mondta.

Ennek kapcsán Szabó István szólt az elmúlt évben elindított Zrínyi 2026 honvédelmi és haderőfejlesztési programról. Külön kiemelte, hogy ez a program költségvetésileg is támogatott. A kormány a program jóváhagyásával azt is támogatta, hogy a szükséges források ütemezetten rendelkezésre állnak majd a honvédség részére.

A véderő-, katonai és légügyi attasék hagyományos éves értekezletén köszöntőjében Béres János, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat (KNBSZ) főigazgatója is azt hangoztatta: Magyarországnak egy megváltozott biztonsági környezetben új kihívásokkal kell szembenéznie. Ahhoz, hogy ezekre a kockázatokra időben és adekvát válaszokat tudjanak adni az attasék, meg kell ismerniük a kormány, a Honvédelmi Minisztérium aktuális helyzetét, a magyar kül- és biztonságpolitika irányait és a magyar a védelmi ipar helyzetét - közölte.