Az MNB így javítana a versenyképességen

 

A 180 pontos javaslatcsomag szerint a versenyképességi reformokkal 4-4,5 százalékos gazdasági növekedés, bérfelzárkózás, csökkenő importfüggőség érhető el, és az ország a reformpályán eléri Ausztria fejlettségének 80 százalékát, magas termelékenységgel. A 2030-ra elérhető eredmények közé sorolták, hogy a GDP átlagos növekedése 4,4 százalék, a nettó reálbérek kumulált emelkedése 87 százalékos lehet, a folyó fizetési mérleg egyenlege tartósan többletes marad, a GDP-arányos nettó külső adósság pedig csökken. Az infláció 2030-ra 3 százalékos, az államadósság pedig 38 százalék lehet a javaslat szerint.

A reformterületek között az MNB kiemeli az állami hatékonyság növelését a digitális közszolgáltatásokkal, az adóbevallások egyszerűsítésével. Az MNB szerint adóreformok szükségesek a teljes foglalkoztatásért, a munkát terhelő adók csökkentését folytatni kell. A fő célok között szerepel a modern egészségügy kialakítása pénzügyi revízióval, állami ellátás javításával. A javaslatcsomagban kkv-stratégia, iparstratégia, exportstratégia, és innováció is szerepel.

A javaslatok célja a magyar gazdaságban - elsősorban a külső-belső egyensúlyi és adósságmutatókban, valamint a munkapiacon - kialakult pozitív trendek megtartása mellett a termelékenység javítása, a teljes foglalkoztatás fenntartása, valamint a demográfiai fordulat megalapozása - közölte az MNB.

Mint írták, 2013 óta a magyar gazdaság átlagos növekedése meghaladta a 3 százalékot. A következő évtizedek legfontosabb gazdaságpolitikai feladata az elért eredmények megtartása mellett a felzárkózási pálya erősítése lesz, ezzel biztosítva a magyar emberek életminőségének folyamatos javulását és a társadalmi jólét emelkedését - fogalmaztak. A hosszú távú fenntartható felzárkózást egy átfogó versenyképességi fordulat alapozhatja meg.

A versenyképesség javítását célzó lépések hatása gyakran hosszabb távon jelentkezik, így az MNB egyaránt fontosnak tartja egy strukturált hosszú távú program kidolgozását, valamint a végrehajtott intézkedések folyamatos utókövetését.

Közölték: a világgazdasági megatrendek feltérképezésével azonosíthatóak a belépési pontok a fejlett gazdaságok közé. Az intézkedésekben célzottan kell kezelni a humántőke fejlesztését, a kis- és középvállalkozások technológia-adaptációs képességeinek javítását, a hagyományos és modern infrastruktúrákba történő beruházások emelését, valamint az állami intézményrendszer és a pénzügyi közvetítés hatékonyságának növelését. A versenyképességi fordulat eléréséhez széles körű konszenzus szükséges, amelyben a hazai vállalkozások, a családok, az állam és a pénzügyi rendszer szereplői egyaránt érintettek - hangsúlyozza az elemzés.