Az egyik legtekintélyesebb londoni gazdasági-üzleti elemzőcég, a Centre for Economics and Business Research (CEBR) hétfőn ismertetett tanulmánya szerint ha a Brexit után az addig esetleg megoldatlanul maradó vámjogi kérdések miatt fennakadások lennének Nagy-Britannia és az EU kereskedelmében, azok messze a legnagyobb mértékben a nyersanyagokat és a félkész feldolgozóipari termékeket érintenék.

A CEBR adatai szerint az EU-ból érkező brit áruimport tavalyi 260 milliárd fontos (95 ezer milliárd forintos) értékéből hozzávetőleg 100 milliárd font e két árucsoportra jutott.

A ház londoni elemzői abból a feltételezésből indulnak ki, hogy a Brexittel járó esetleges fennakadásokra készülve a brit vállalati szektor három hónapra elégséges nyersanyagot és félkész feldolgozóipari terméket halmoz fel.

A CEBR számításai szerint ez az éves brit hazai össztermék (GDP) 2 százalékánál valamivel kevesebb, 38 milliárd font (csaknem 14 ezer milliárd forint) értékű importtöbbletet jelentene.

Bár ez közvetlenül - import lévén - értelemszerűen nem emeli a GDP-értéket, e behozatali többlethez azonban termelési és feldolgozási aktivitás is kapcsolódna, és a CEBR számítási módszertana alapján ez hozzávetőleg 10 milliárd fonttal gyarapítaná a brit hazai összterméket.

A CEBR elemzői szerint máris vannak arra utaló jelek, hogy a brit vállalati szektor raktárkészlet-állománya növekszik: a rendszerszintű készletállomány értéke a második negyedévben például gyorsabban emelkedett, mint a GDP-érték, bár ez még nem feltétlenül kötődött a Brexit-folyamathoz.

A ház számításai szerint e folyamat járulékos termelési hatásai az idei év júliusától 2019 márciusáig - a brit EU-tagság megszűnésének várható időpontjáig - tartó háromnegyed évben átlagosan 0,5 százalékkal emelik a brit GDP-értéket az e hatások nélkül számolható alapszintű növekedési folyamaton felül.

A CEBR hétfői elemzése szerint azonban a folyamat visszafordulása 2019 további szakaszában várhatóan ugyanennyit elvesz a hazai össztermékből, és ez gyakorlatilag elkerülhetetlenné tenné, hogy a Brexit utáni időszakban "minirecesszió" alakuljon ki a brit gazdaságban.

Más nagy londoni házak szerint a brit EU-tagság megszűnése akár mély recessziót is okozhat a brit gazdaságban, főleg akkor, ha Nagy-Britannia megállapodás nélkül lép ki az Európai Unióból.

A The UK in a Changing Europe (Az Egyesült Királyság a változó Európában) nevű, elsősorban az Európai Unió és Nagy-Britannia gazdasági-kereskedelmi kapcsolatrendszerének kutatására szakosodott londoni elemzőműhely új tanulmánya szerint a 2007-2008-as pénzügyi válság idején a brit pénzügyi rendszer kis híján összeomlott, és csak a Bank of England - a brit jegybank - által a bankrendszerbe juttatott likviditásinjekció akadályozta meg a teljes szektorszintű csődöt.

A ház szerint azonban most nincs olyan intézmény, amely ugyanígy készen állna a kereskedelmi rendszer megvédésére megállapodás nélküli Brexit esetén, és ebben a helyzetben egyértelműen lehetséges - bár nem elkerülhetetlen - súlyos recesszió kialakulása a brit gazdaságban.