Az 51 éves pszichológus professzor a kérdések előtt tett nyilatkozatában részletekbe menően beszélt a diákkorában, 1982-ben történt zaklatásról. Állítása szerint Brett Kavanaugh és egyik barátja betuszkolta őt egy szobába, ahol rátámadtak, Kavanaugh megpróbálta levetkőztetni és megerőszakolni, betapasztotta a száját. Egy ponton úgy érezte, az élete forog veszélyben.

Christine Blasey Ford szerint az akkor történtek azóta is kísértik őt. Mint mondta, klausztrofóbiás tünetei lettek, gyakran esett pánikba, poszttraumás stressz lépett fel nála. A főiskola elején különösen nehéz időszakot élt meg.

Dianne Feinsteinnek, a republikánus többségű bizottság rangidős demokrata tagjának arra a kérdésére, hogy miért nem beszélt eddig a zaklatás vádjáról, azt válaszolta, hogy nem tartotta magában, csak szűk körben, illetve terápia keretében taglalta, mert úgy érezte, az a megfelelő hely arra. Egyéni terápia keretében és egy férjével közös párterápia keretében is beszélt róla évekkel ezelőtt, a terapeuták feljegyzést is készítettek erről.

Brett Kavanaugh előmenetelét tekintve és azt látva, hogy a bíró neve felkerült Donald Trump elnök listájára és jól halad a legfelsőbb bíróság soraiba való kinevezése, mérlegelni kezdte, hogy megossza történetét. Hozzátette, számba vette a kockázatokat, többek közt azt, hogy megpróbálják lejáratni őt. Beszélt arról is: attól tartott, hogy "el fogják fojtani a hangját". Nyilatkozatában kitért arra, amióta nyilvánosságra került, hogy megvádolta Kavanaugh bírót, őt és családját is zaklatják, sértő és fenyegető üzeneteket kap.

Hangsúlyozta, hogy nem pártpolitikai érdekekből cselekszik, független ember, senkinek sem a bábja.

A pszichológus professzor meghallgatásán a 21 tagú testület republikánus tagjai nem kérdezték a tanút, helyettük egy arizonai helyettes ügyész, a szexuális zaklatási ügyek szakértőjeként számon tartott Rachel Mitchell tett fel kérdéseket. A testület tíz demokrata tagja méltatta Christine Blasey Fordot a bátorságáért, amellyel kiállt a nyilvánosság elé.

Kamala Harris kaliforniai szenátor emlékeztetett arra, hogy a nő által mondottakat évekkel ezelőtt készült orvosi feljegyzések, tanúk és hazugságvizsgálat támasztja alá, és Ford kész együttműködni egy esetleges FBI-nyomozással, sőt, ő maga szorgalmazza, hogy a Szövetségi Nyomozó Iroda vizsgálódjon az ügyben. Brett Kavanaugh mindezt nem mondhatja el magáról - hangoztatta.

Dianne Feinstein az ülés kezdetén hangsúlyozta, hogy a Kavanaugh-val szembeni vádak súlyos kérdéseket vetnek fel a bíró jellemével kapcsolatban. Emlékeztetett arra, hogy a jogászt az Egyesült Államok egyik legfontosabb intézményének tagjává jelölte az elnök. Emlékeztetett arra, hogy életre szóló kinevezésről van szó, a meghallgatást pedig egyfajta állásinterjúnak nevezte Kavanaugh számára.

Christine Blasey Ford mellett Brett Kavanaugh is a bizottság elé áll csütörtökön. A bírót és vádlóját azonban külön-külön hallgatja meg a testület.

Két másik nő is szexuális zaklatással vádolja a bírót, aki tagadja az ellene felhozott vádakat.

Az első sajtókommentárok szerint Christine Blasey Ford vallomása megdöbbentő erejű, részletekbe menő és hiteles volt. A pszichológus professzor, aki a Stanford Egyetemen is kutat, megrendülten beszélt, de rendkívül határozottnak tűnt a Kavanaugh-val kapcsolatos vádjait illetően és azt állította, száz százalékig kitart az általa mondottak mellett, biztos abban, hogy ő bántalmazta.

Szakértők szerint Rachel Mitchell keresztkérdései elsősorban arra irányultak, hogy megpróbálja bizonyítani, Christine Blasey Ford politikai indíttatásból cselekszik.

Lindsey Graham, a bizottság republikánus tagja a több órán át tartó meghallgatás után a sajtónak nyilatkozva azt mondta, őt nem győzték meg a hallottak, szerinte a pszichológus professzor nem tudta alátámasztani, hogy Brett Kavanaugh bántalmazta őt.

Az 53 éves Brett Kavanaugh a washingtoni fellebbviteli bíróság bírája. Donald Trump elnök a nyáron jelölte őt a legfelsőbb bíróságra, miután Anthony Kennedy főbíró bejelentette visszavonulását. Kinevezéséhez a szenátus jóváhagyására van szükség.

A személye körüli vita tétjét növeli, hogy az Egyesült Államokban november elején úgynevezett félidős választásokat tartanak, újraválasztják a képviselőház egészét és a szenátus harmadát.