Mi lesz a lakástakarékkal?

 

Varga László (MSZP) bizottsági alelnök az előterjesztés visszavonását javasolta. Más képviselőkhöz hasonlóan bírálta, hogy a hétfőn benyújtott előterjesztést kivételes eljárásban tárgyalja a Ház, így arról már kedden szavazhatnak. Rámutatott: a lakás-előtakarékosság lehetőségével a legkevesebbet keresők is élni tudtak, ezért ha volt is hibája a konstrukciónak, azokat kellett volna orvosolni a kivezetése helyett.

Hegedűs Lorántné, a testület jobbikos alelnöke a kisemberek konstrukciójának nevezte a lakáskasszát. Szerinte is le kellene venni a Ház napirendjéről a javaslatot, az ugyanis hatalmas károkat okoz majd a társadalomban. Vitatta a kezdeményezés indoklását, miszerint luxusberuházásokra fordították volna az emberek az állami támogatást. Közölte: úszómedencére nem tíz évig, havi 20 ezer forintokkal spórolnak az emberek.

Frakciótársa, Szilágyi György arra kérdezett rá: mi indokolja a javaslat gyors megszavazását? Azt firtatta: készül-e egy nemzeti takarékpénztári szolgáltató, de arra is kíváncsi volt, hogy a javaslat elfogadása nem okoz-e pánikot a piacon? Arra világított rá: ha emiatt csődbe mehetnek a szolgáltatók, a már most takarékoskodók megtakarítása is veszélybe kerülhet.

Nem szűnik meg semmi - hangsúlyozta Balla György (Fidesz) -, minden élő szerződés olyan feltételekkel fut tovább, mint eddig, csupán újakat nem lehet kötni a jelenlegi feltételekkel. Az így felszabadult forrásokat az otthonteremtésre kívánja fordítani a kormányzat - hangsúlyozta. Szerinte az eddigi konstrukcióval nem a kisemberek jártak a legjobban, hanem az extraprofitra szert tevő pénztárak, amelyek a megtakarítások után 0 forintnyi kamatot fizettek. Csupán elvették a pénzt, forgatták azt, a hasznot zsebre tették és csak az állami támogatást fizették ki. Ezek a pénzintézetek tíz év alatt mintegy 60 milliárd forintnyi extraprofitot raktak zsebre - fogalmazott.

Hajdu László (DK) a magán-nyugdíjpénztárakéhoz hasonlította a jelenlegi helyzetet, az állam egy kiszemelt versenytársát éri hátrányosan a javaslat. Megszorításnak nevezte az intézkedést, amelynek célja, hogy az állam nagyon gyorsan pénzt söpörjön be.

Pintér Tamás (Jobbik) diszkriminatívnak, korrupciógyanúsnak és életellenesnek ítélte a javaslatot. A támogatásból kiszorulnak azok, akik nem jogosultak a családi otthonteremtési kedvezményre, akadályt állítanak egy szolgáltató előnyös helyzete elé, és "eltakarítják a konkurenciát" a Rogán Antal (Fidesz) által előterjesztett "lakáslottó" elől, emellett több ezer pénzintézeti dolgozó veszítheti el az állását a jövőben - fejtette ki.

Vejkey Imre (KDNP) megismételte: a konstrukció fennmarad.

Dunai Mónika (Fidesz) szerint aránytévesztésben vannak az ellenzékiek, mert 72 ezer forintos éves támogatásból csupán bővíteni vagy felújítani lehetett, milliók nem lettek abból. Hangsúlyozta: a csok lényegesen több forrást juttat az embereknek.

Bánki Erik fideszes előterjesztő úgy felelt: szerződéseket továbbra is lehet kötni, csupán az állam nem nyújt ahhoz támogatást. Szintén kifogásolta, hogy a kasszák semmilyen érdemi hozamot nem fizettek a befektetések után az állami támogatáson túl, szerinte emiatt az 1996-ban létrehozott konstrukció nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket.

A javaslatnak nincs visszamenőleges hatálya - hangsúlyozta -, és nem fog összedőlni a piac sem, hiszen a forgalmazóknak szigorú tőkekövetelményeknek kellett megfelelniük. Az ügyfeleket emellett az országos betétbiztosítási alap is védi.

Leszögezte azt is: a kormány az ígéretéhez híven kidolgozza azokat a lakástámogatási konstrukciókat, amelyekre az ezután megspórolt támogatásokat fordítja.