Mário Centeno az euróövezeti tagországok pénzügyminisztereinek tanácsülése után meglehetősen pozitívan nyilatkozott a Bruno Le Maire francia és Olaf Scholz német pénzügyminiszter által bemutatott tervezetről, amely szerinte "nagyon fontos hozzájárulás, akár egyfajta áttörést is hozhat".

A hétfői soron kívüli ülést a reformfolyamat előmozdítása érdekében hívták össze, annak reményében, hogy sikerül olyan tervezetet összehozni, amit már a decemberi EU-csúcson jóváhagyhatnának a tagállamok vezetői.

Az euróövezeti reformok legnagyobb támogatója Emmanuel Macron volt, a lendület azonban kissé megtört a francia elnök hazai népszerűségének csökkenése, valamint a német belpolitikai helyzet miatt. A folyamat újjáélesztése érdekében a két ország kormánya előző héten megállapodott egy, noha az eredeti terveknél kevésbé ambiciózus, de elfogadhatónak ítélt javaslatról, ezt terjesztették most elő.

Az eurózóna jövőbeni, elméletileg 2021-től felállítandó költségvetése a nagyobb, közös EU-s büdzsének lenne része, azonban Berlin és Párizs nem nevezett meg erre konkrét összeget egyelőre.
A reform a stabilizációt szolgálná gazdasági sokkhatások idején, emellett célja a közös fizetőeszközt használó országok közötti konvergencia növelése.

Olaf Scholz arról számolt be, hogy egyes tagállamok még vonakodnak, nem értik, hogy mi az intézkedés hozzáadott értéke, de végül kompromisszumos megoldást fognak találni.

Az Európai Bizottság üdvözölte a javaslatot, amely Pierre Moscovici uniós pénzügyi biztos szerint sokban hasonlít a brüsszeli testület korábbi tervezetére.

Wopke Hoekstra holland pénzügyminiszter ugyanakkor figyelmeztetett, hogy sok még a nyitott kérdés, és amennyiben a javaslat nem szolgálja országa érdekeit, akkor nem fogják azt támogatni.