Theresa May, aki a politikai nyilatkozat csütörtökön véglegesített tervezetét ismertette délutáni alsóházi felszólalásában a képviselőkkel, kijelentette: a szakképzettséget előnyben részesítő majdani új brit bevándorlási szabályozás nem azt veszi figyelembe, hogy ki honnan jött, hanem azt, hogy ki mivel tud hozzájárulni az Egyesült Királyság életéhez.

A brit kormányfő alsóházi nyilatkozata előtt nem sokkal jelentették be Brüsszelben, hogy a tárgyalóküldöttségek megállapodtak a majdani kapcsolatrendszer főbb elemeit tartalmazó 26 oldalas deklaráció tervezetéről.

Theresa May elmondta a parlamentben, hogy a deklaráció - amelyet a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) feltételrendszerét tartalmazó 585 oldalas megállapodástervezettel együtt az EU-ban maradó 27 tagországnak is el kell fogadnia - előirányozza egy olyan új szabadkereskedelmi térség létrehozását az EU-val, amelyben nem lennének vámok, illetékek, egyéb pénzügyi terhelések és mennyiségi korlátozások.

A brit miniszterelnök szerint ez lenne az első ilyen jellegű megállapodás az EU és a világ bármely fejlett gazdasága között.

May döntő fontosságúnak nevezte, hogy a majdani kapcsolatrendszerről szóló szövegtervezetben egyértelműen szerepel a lehetőség az Egyesült Királyság független kereskedelempolitikájának kialakítására az EU-hoz fűződő szabadkereskedelmi kapcsolatrendszerrel párhuzamosan.

A politikai deklaráció egyik legsarkalatosabb, újnak tűnő eleme utalást tesz alternatív lehetőségekre annak érdekében, elkerülhető legyen az Észak-Írország és az EU-ban maradó Ír Köztársaság közötti 499 kilométeres határszakaszon a hosszú évek óta nem létező fizikai ellenőrzés visszaállítása.

A Brexit feltételeiről szóló megállapodástervezetben még az szerepel, hogy szükség esetén egységes vámügyi szabályozás lépne életbe az Európai Unió és az Egyesült Királyság között, tartalékmegoldásként az ír-északír határellenőrzés újbóli bevezetésének elkerülésére, arra az esetre, ha a Brexit jövő márciusra várható dátuma után előirányzott, várhatóan 2020 decemberének végéig tartó átmeneti időszak lejártáig nem jönne létre átfogó megállapodás az Egyesült Királyság és az Európai Unió majdani kétoldalú kereskedelmi kapcsolatrendszeréről.

Ezt súlyos bírálatok érik elsőssorban a kormányzó Konzervatív Párt keményvonalas Brexit-tábora részéről, azzal az érvvel, hogy ennek alapján az Egyesült Királyság meghatározatlan időre "beleragadhat" egy vámuniós mechanizmusba az EU-val, úgy, hogy nem tud más országokkal saját kereskedelmi egyezményeket kötni.

A majdani kapcsolatrendszerről szóló deklarációban azonban - és ezt Theresa May is hangsúlyozta csütörtöki alsóházi tájékoztatójában - egyértelmű utalás szerepel arra, hogy sem London, sem az EU nem is kívánja alkalmazni ezt a tartalékmegoldást, mivel az elsődleges cél az, hogy az átmeneti időszak végére, 2021. január 1-jére érvényben legyen az új kétoldalú kapcsolatrendszer, amely önmagában szükségtelenné tenné a határellenőrzést.

Theresa May ismertetése szerint "abban a valószínűtlen esetben" is, ha "valaha egyáltalán szükség lenne" a tartalékmegoldásra, a cél az, hogy ennek gyorsan a helyébe lépjen vagy a végleges kapcsolatrendszer, vagy valamilyen alternatív megoldás.

Az alternatív lehetőségek között szerepelhet a fizikai határellenőrzés elkerülése technológiai eszközökkel, és ezek előkészületi munkálatai még a Brexit előtt megkezdődnek - mondta a brit kormányfő.

A politikai deklaráció tervezetét azonban mindezek ellenére ismét heves bírálatok érték a kormányfői felszólalást követő alsóházi vitában, és elemzői vélemények szerint ez növeli annak a kockázatát, hogy a megállapodástervezetet a londoni parlament nem fogja elfogadni.

Az Eurasia Group nevű globális politikai-gazdasági kockázatelemző csoport londoni kutatóműhelyének szakértői csütörtök esti gyorselemzésükben közölték: a negatív parlamenti reakciók alapján az eddigi 60 százalék helyett immár 75 százalékosra taksálják annak az esélyét, hogy a Brexit-megállapodáscsomagot a londoni alsóház a december második hetére valószínűsíthető szavazáson elutasítja.