Jean-Claude Juncker az Európai Parlament (EP) plenáris ülésén szólalt fel, és leszögezte, hogy nem tárgyalható újra a brit EU-tagság megszűnésének feltételeiről szóló szerződés, ahogy benne a brit belpolitikai konfliktus alapját képező, úgynevezett ír-északír tartalékmegoldás sem.

"Készen kell állnunk minden forgatókönyvre, a legrosszabbra is" - hangsúlyozta.

Hozzátette ugyanakkor, hogy hisz a demokratikus intézményekben, ezért még mindig lát esélyt arra, hogy végül sikerül majd tető alá hozni a megállapodást, és éjt nappallá téve fog dolgozni ezen a brüsszeli testület.

Fontos, hogy az EU és a bennmaradó huszonhetek nyugodtak, egységesek, eltökéltek maradjanak - mondta.

Ezt követően Michel Barnier uniós Brexit-ügyi főtárgyaló is kijelentette, hogy a megállapodást tavaly mindkét fél elfogadta, és nem fogják újranyitni a szöveget.

"Az Európai Bizottság mindig az Egyesült Királysággal dolgozott, nem pedig ellene. Ezért nehezemre esik megérteni, hogy egyes brit képviselők belőlünk csinálnak bűnbakot" - fogalmazott.
Emellett ismét figyelmeztetett, hogy nem fog olyan megoldásokat elfogadni az EU, amelyek fragmentálnák az egységes belső piacot, de nem is látni sehol semmilyen működőképes alternatív javaslatot az ír biztosíték helyett.

Hasonló véleményének adott hangot Melania Ciot, az EU soros elnökségét betöltő Románia európai ügyekért felelős államtitkára is. Aláhúzta, hogy nincs napirenden a kiválási szerződés újratárgyalása, és a ratifikációs folyamat folytatására szólította fel a londoni parlamentet.

Elmar Brok néppárti EP-képviselő sérelmezte, hogy a brit kormánypárt és az ellenzék vezetői nem állnak szóba egymással évek óta, ráadásul a pártokon belül sincs egyetértés. Kiemelte, hogy először az Egyesült Királyság politikai erőinek kellene megegyezésre jutniuk, utána térhetnének vissza Brüsszelbe konstruktív javaslatokkal.

A brit pártokon átívelő megoldás szükségességét hangsúlyozta Guy Verhofstadt, az Európai Parlament Brexit-ügyi főmegbízottja is.

Mint mondta, a pártpolitika elé kellene helyezni az ország érdekeit, nem arra kellene felhasználni a Brexitet, hogy "megszabaduljanak egymástól".

Nigel Farage, a Szabadság és Közvetlen Demokrácia Európája nevű euroszkeptikus frakció brit vezetője egyetértett azzal, hogy nőtt a kemény Brexit esélye, de nem az előző napi londoni szavazás, hanem a brit népharag miatt, amelyet az EU hozzáállása váltott ki, egészen pontosan az, hogy "senki által meg nem választott brüsszeli bürokraták megalázzák egy nemzet miniszterelnökét, egy fikarcnyit sem engednek az újratárgyalást illetően".

Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke telefonon beszélt szerda este Theresa May brit kormányfővel, és - mint utána közölte - világossá tette számára, hogy az EU álláspontja világos és következetes: a kiválási egyezmény nem újratárgyalható.

"Tegnap megtudtuk, hogy mit nem akar az Egyesült Királyság, de azt még mindig nem tudjuk, hogy mit akar" - írta Tusk a Twitteren.

A londoni parlament alsóháza kedden felszólította a kormányt, hogy kérje a Brexit-szerződés újranyitását a bennmaradó EU-tagállamoktól, s tárgyaljon "alternatív lehetőségekről" az úgynevezett backstop-záradék helyett, amelynek célja annak biztosítása, hogy mindenféleképp elkerüljék a fizikai határellenőrzés visszaállítását az Ír-szigeten.