A kormányzati tisztséget nem viselő tory képviselők alkotta 1922 Bizottság - amely onnan kapta nevét, hogy az alapítók az 1922-es parlamenti választásokon kerültek be a londoni alsóházba - szerda este megvitatta és elvetette azt a javaslatot, amelynek kezdeményezői úgy módosították volna a pártszabályzatot, hogy még az év vége előtt ismét bizalmatlansági indítványt lehessen beterjeszteni May ellen.

A kormányfő Brexit-politikájával rendkívül elégedetlen tory frakciótagok decemberben már kezdeményeztek egy bizalmi szavazást a miniszterelnök ellen, May azonban ezt megnyerte, és a pártszabályzat szerint hasonló bizalmatlansági indítványra tizenkét hónapon belül nincs lehetőség.

Sir Graham Brady, a kormány számára informális, de gyakorlatilag kötelező erejű politikai ajánlásokat megfogalmazó 1922 Bizottság elnöke a módosítási javaslatot elvető szerda esti ülés után közölte: a testület kérte, hogy Theresa May vázoljon fel "egyértelmű menetrendet saját jövőjéről" a párt élén.

May már decemberben jelezte, hogy nem ő kívánja a következő parlamenti választások kampányát megvívni a Konzervatív Párt vezetőjeként, de azt azóta sem fedte fel, hogy mikorra tervezi távozását.

A múlt hónap végén, az 1922 Bizottság akkori ülésén a kormányfő közölte, hogy kész az általa tervezettnél is korábban távozni tisztségéből, de ennek feltételeként szükségesnek tartja az EU-val kötött Brexit-megállapodás parlamenti elfogadását és a Brexit-folyamat végigvitelét.

Az 1922 Bizottság elnöke a szerda esti ülés utáni tájékoztatóján azonban kijelentette: miután a miniszterelnök néhány hete felvázolta távozásának egyértelmű menetrendjét a kilépési megállapodás elfogadásának esetére, a bizottság most úgy döntött, hogy hasonlóan egyértelmű állásfoglalást kér Theresa Maytől "egyéb körülmények" esetére is.

Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy az alsóházi konzervatív frakció szakpolitikai testülete immár nem hajlandó May távozásának feltételéül elfogadni a Brexit-megállapodás parlamenti jóváhagyását.

A kormányfő elleni indulatokat a Brexit többszöri halasztása korbácsolta magasra elsősorban a tory frakció keményvonalas Brexit-párti táborán belül.

A brit EU-tagság az eredeti menetrend alapján március 29-én szűnt volna meg. Theresa May kezdeményezésére azonban az Európai Unió ezt a határidőt eddig kétszer meghosszabbította, miután a londoni alsóház háromszor is elutasította a Brexit feltételrendszeréről novemberben elért megállapodást.

A két hete tartott soron kívüli EU-csúcs döntése alapján a jelenlegi haladék október 31-ig terjedhet, de ennek feltétele az, hogy Nagy-Britanniának részt kell vennie a májusi EP-választásokon, ha a brit parlament május 22-ig nem fogadja el a Brexit-megállapodást.

Ebben az esetben a brit EP-választásokat május 23-án rendeznék.

Ha a májusi határnapig nincs elfogadott Brexit-megállapodás, és London az EP-választásokon sem lenne hajlandó részt venni, akkor a brit EU-tagság június 1-én megállapodás nélkül megszűnik.

Ezt a forgatókönyvet azonban a konszenzusos elemzői vélemény teljesen valószínűtlennek tartja, és a brit kormány is már megtette a jogi lépéseket a brit EP-választási részvétel előkészítésére.

A brit választóknak a lakhelyük szerint illetékes helyi tanácsok már ki is küldték a választási regisztrációhoz szükséges dokumentumokat.