Cecilia Malmström a Süddeutsche Zeitung című lapban közölt interjúban kiemelte: a brüsszeli bizottság "felkészült a legrosszabbra", és ketchuptól bőröndökig és traktoroktól repülőgépekig nagyjából 20 milliárd euró (6500 milliárd forint) értékű amerikai termékre vet ki úgynevezett megtorló vámot, ha Donald Trump védővámot vet ki az EU járműiparának termékeire.

Az elnöknek május 18-ig kell döntenie az ügyben, de ezt a határidőt meg lehet hosszabbítani, és vannak arra utaló jelek, hogy ez így is történik majd, mindenekelőtt azért, mert a washingtoni vezetés a Pekinggel kezdett kereskedelmi tárgyalásokra akar összepontosítani - mondta az uniós biztos.

Azért is a határidő meghosszabbítása lehet a következő lépés, mert "világossá tettük, hogy a vámok nem használnak Amerikának és nekünk sem", és az amerikai járműipar szereplői - köztük a kereskedők és a szakszervezetek - sem akarnak vámokat, mert tudják, hogy nem hajtanának hasznot nekik - fejtette ki Cecilia Malmström.

Arra a felvetésre, hogy Donald Trump dühe az EU-s is sújthatja, ha rosszul alakulnak a Kínával folytatott tárgyalások, azt mondta, hogy ez megeshet, de a brüsszeli bizottságban nem ülnek ölbe tett kézzel, az amerikaiak hívására várva. Ehelyett a Mexikóval tervezett szabadkereskedelmi egyezmény véglegesítésén dolgoznak, tárgyalásokat folytatnak Új-Zéland és Ausztrália kormányával, és remélhetőleg rövidesen aláírhatják a Vietnammal kidolgozott szabadkereskedelmi megállapodást - mondta a svéd uniós biztos.

Donald Trump nemzetbiztonsági okokra hivatkozva vezethet be védővámot az EU-s járműipar gyártmányaira kereskedelmi minisztere, Wilbur Ross jelentése alapján.

Cecilia Malmström kiemelte, hogy a Ross-jelentés nem nyilvános, az EU kereskedelempolitikájért felelős Európai Bizottságban is csak annyit tudnak, hogy az elnöknek május 18-ig kell döntenie róla. Mint mondta, "nagyon egyszerű lenne meghosszabbítani a határidőt, ha Trump úgy akarja".

Az amerikai elnök tavaly májusban kérte fel a kereskedelmi minisztert annak feltárására, hogy a járművek és alkatrészek behozatala milyen hatást gyakorol az Egyesült Államok nemzetbiztonságára. Az 1962-es kereskedelemfejlesztési törvény 232-es cikkelye alapján kezdeményezett vizsgálat célja annak megállapítása, hogy a nagymértékű import nem tette-e tönkre a belföldi autógyártást, illetve az, hogy a belföldi autó- és autóalkatrészek gyártásának hanyatlása mennyire csökkentette az innovációt és az új technológiák alkalmazását. Ez a ritkán alkalmazott cikkely feljogosítja az elnököt arra, hogy nemzetbiztonsági megfontolások alapján korlátozza termékek és javak behozatalát.