Michel Barnier, akivel a BBC televízió Panorama című közéleti magazinműsora készített interjút, kijelentette: az EU az 585 oldalas dokumentumba nem a brit kormány akarata ellenében, hanem Londonnal együttműködve állította be a Brexit teremtette bizonytalanságok kiküszöbölését célzó jogi megoldásokat.

Ezek közé tartozik a legvitatottabb elem, az ír-északír határon hosszú évek óta nem létező fizikai ellenőrzés újbóli meghonosításának elkerülését célzó tartalékmegoldás, a backstop.

E megoldás alapján az Egyesült Királyság vámuniós viszonyrendszerben maradna az EU-val, ha nem sikerülne időben olyan szabadkereskedelmi megállapodást kötni, amely feleslegessé tenné az ellenőrzés visszaállítását Észak-Írország és az Ír Köztársaság határán.

Ez a 499 kilométeres határszakasz lesz az Egyesült Királyság és az EU egyetlen szárazföldi vámhatára a Brexit után.

A kormányzó brit Konzervatív Párt frakciójának keményvonalas Brexit-tábora azonban hallani sem akar a backstop-megoldásról, és a londoni alsóház az elmúlt hónapokban háromszor is visszautasította a kilépési megállapodást.

Jórészt ez az oka annak is, hogy Theresa May távozik a pártvezetői és a miniszterelnöki tisztségből.

Az utódlásáért versengő két jelölt, Boris Johnson volt és Jeremy Hunt jelenlegi külügyminiszter az utóbbi napok televíziós kampányvitáiban egyaránt úgy nyilatkozott, hogy a backstop-mechanizmus nem képezheti részét a megállapodásos Brexitnek, és mindketten olyan új kilépési egyezmény elérését tűzték ki célként, amelyben ez a megoldás nem szerepel.

Michel Barnier azonban a csütörtök este műsorra tűzött, egyes részleteiben előre ismertetett BBC-interjúban kijelentette: a Brexit-megállapodás pontról pontra jogi választ ad a brit kilépés teremtette bizonytalanságokra, és ezért csak ez a dokumentum lehet Nagy-Britannia rendezett távozásának alapja.

A bizottsági főtárgyaló részletek nélkül hozzátette: Nagy-Britanniának "következményekkel kell szembesülnie", ha e megállapodás nélkül akarna kilépni az EU-ból.

Michel Barnier elmondta: a Brexit-tárgyalások során egyszer sem hallott Theresa May részéről olyan fenyegetőzést, hogy Nagy-Britannia kész lenne megállapodás nélkül kilépni az Európai Unióból. "Az Egyesült Királyság van annyira jól tájékozott és hozzáértő, hogy tudja: soha nem voltunk elragadtatva ilyen fenyegetőzések hallatán, és nem lenne hasznos dolog ilyesmivel élni" - fogalmazott az Európai Bizottság Brexit-tárgyaló stábjának vezetője.

Boris Johnson, Theresa May legesélyesebbnek tartott utódjelöltje a vezetőválasztási kampányban többször is kijelentette, hogy Nagy-Britanniának fenn kell tartania a megállapodás nélküli kilépés lehetőségét, és fel kell erre készülnie, annak biztosítása végett, hogy "a Csatornán túli barátaink és partnereink meggyőződhessenek komolyságunkról".

Johnson többször kijelentette azt is, hogy Nagy-Britannia már a Brexit eredeti, március 29-i határidejére felkészült a megállapodás nélküli kilépésre.

Martin Selmayr, az Európai Bizottság főtitkára azonban a csütörtöki BBC-műsorban azt mondta: "nagyon bizonyos" abban, hogy Nagy-Britannia nem állt készen a kemény Brexitre márciusban.

A brit kormány kabinetirodájának vezetője, David Lidington - aki e tisztségében Theresa May miniszterelnök helyettesének számít - ugyanebben a műsorban elmondta: Selmayr tavaly bizalmasan azt javasolta neki, hogy halasszák el a Brexitet öt évvel, és a halasztás ideje alatt próbáljanak meg "valamiféle új egyezségre jutni" Európa ügyében.

Frans Timmermans, az Európai Bizottság alelnöke a BBC-műsorban úgy nyilatkozott: megdöbbentette, hogy a brit tárgyalók mennyire felkészületlenek voltak, és mennyire nem volt kidolgozott tervük, amikor a Brexit-tárgyalások elkezdődtek.