Mégis törvénysértő volt a parlament bezárása?

 

A londoni miniszterelnöki hivatal közölte, hogy fellebbezést nyújt be a brit legfelsőbb bírósághoz a végzés ellen, és ha ez a bírói testület megerősíti a skót bíróság szerdai határozatát, ahhoz a kormány tartani fogja magát.

Ez azt jelenti, hogy a legfelsőbb bíróság megerősítő döntése esetén folytatódhatna a parlamenti ülésszak.Egyes képviselői nyilatkozatok szerint ebben az esetben viszont Boris Johnson miniszterelnöknek le kell mondania.

Az Edinburghban ülésező Court of Session háromtagú fellebbviteli fórumának határozata szerint Johnson azzal a céllal kezdeményezte az uralkodónál a londoni alsóház ülésszakának berekesztését, hogy akadályozza a brit parlamentet munkájának végzésében, így a kezdeményezés jogsértő volt.

A bírói testület szerint ennek alapján a kormányfő által a parlamenti ülésszak berekesztéséről II. Erzsébet királynőnek adott indoklás, valamint az ülésszak ezt követő lezárása is törvénysértő volt, így a parlamenti ülés lezárásáról hozott döntés érvénytelen.

A londoni alsóház ülésszaka kedd hajnalban ért véget, és az új évad október 14-én, alig két héttel a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) jelenleg érvényes október 31-i határideje előtt kezdődne, amikor II. Erzsébet királynő kihirdeti Johnson kormányának új törvényalkotási programját.

A londoni felsőbíróság a múlt pénteken szintén tárgyalt egy keresetet, amely szerint törvénysértő a brit parlament ülésszakának berekesztése. Ez a bírói fórum azonban azt állapította meg, hogy Johnson a hatályos parlamenti törvényeknek megfelelően járt el, amikor kezdeményezte az uralkodónál a parlamenti ülésszak lezárását és új törvényhozási évad elkezdését.

A felsőbíróság ugyanakkor lehetővé tette, hogy a kereset benyújtói a végzés ellen fellebbezést nyújtsanak be a brit Legfelsőbb Bírósághoz, és ez meg is történt.

A Legfelsőbb Bíróság várhatóan szeptember 17-én, jövő kedden tárgyalja az ügyet.

A skóciai bíróságra a londoni alsóház hetven, jórészt Brexit-ellenes tagja nyújtott be a londoni felsőbíróságon tárgyalthoz hasonló keresetet.

A Court of Session első fokon eljáró tanácsa a minap elutasította a parlamenti ülésszak berekesztése elleni jogi kifogást, törvényesnek minősítve Johnson eljárását. Ugyanennek a bíróságnak a fellebbviteli fóruma ezt a döntést változtatta meg szerdai végzésében.

A brit legfelsőbb bíróság várhatóan a Court of Session szerdai határozata elleni kormányzati fellebbezést is jövő kedden tárgyalja.

A Downing Street szóvivője szerdán közölte, hogy a legfőbb brit fellebbviteli fórum keddi jogerős végzéséig érvényben marad a parlamenti ülésszak berekesztéséről hozott döntés.

Számos ellenzéki képviselő azonban már szerdán megjelent az alsóházban, és követelte, hogy Johnson azonnal hívja össze ismét a parlamentet a lezárt ülésszak folytatása végett.

Nicola Sturgeon skót miniszterelnök is úgy nyilatkozott, hogy az edinburghi bíróság határozata nyomán Johnsonnak haladéktalanul ismét össze kell hívnia a parlamentet.

Dominic Grieve, az előző konzervatív párti brit kormány volt jogi főtanácsadója a BBC-nek nyilatkozva szerdán kijelentette: ha a brit legfelsőbb bíróság megerősíti a legfőbb skóciai bírói testület végzését, azzal gyakorlatilag hivatalosan kimondaná, hogy Boris Johnson félrevezette a királynőt, amikor a parlamenti ülésszak kezdeményezését megindokolta az uralkodónak.

Grieve szerint ebben az esetben Johnsonnak le kell mondania a miniszterelnöki tisztségről.

A parlamenti ülésszakok lezárását formailag a királynő rendeli el, de ezt csak a mindenkori kormány kérésére és a kéréshez fűzött indoklás alapján teheti meg.

Johnsont az ellenzék részéről és a Konzervatív Párton belül is sokan azzal vádolják, hogy a parlamenti ülésszak berekesztésével az október 31-i Brexit-határnapig hátralévő parlamenti ülésnapok számát akarja korlátozni, igyekezve elejét venni, hogy a megállapodás nélküli Brexit ellenzői megakadályozhassák a rendezetlen kilépést az Európai Unióból.

A kormányfő azonban rendre cáfolja ezeket a vádakat, mondván: a lépésnek nincs köze a Brexithez, a cél egy teljesen új kormányprogram meghirdetése.

A londoni parlamentben még az ülésszak lezárása előtt sikerült elfogadtatni azt az ellenzéki kezdeményezést, amely megtiltja, hogy a kormány megállapodás nélkül léptesse ki az Egyesült Királyságot az EU-ból október 31-én, és előírja, hogy megállapodás híján Johnsonnak kezdeményeznie kell az EU-nál a kilépés elhalasztását három hónappal, vagyis 2020. január 31-ig.

Johnson az elmúlt napokban azonban többször is határozottan leszögezte, hogy semmilyen körülmények között nem hajlandó kezdeményezni az Európai Uniónál a kilépés elhalasztását, akkor sem, ha nem születik új megállapodás a Brexit feltételrendszeréről.