Jean-Claude Juncker a Sky News brit hírtelevízió vasárnapi politikai magazinműsorának adott, de már csütörtök este részleteiben sugárzott interjúban közölte azt is, hogy a backstop-mechanizmust, vagyis az ír-északír határon hosszú évek óta nem létező fizikai ellenőrzés újbóli bevezetésének elkerülését célzó tartalékmegoldást fel lehet váltani alternatív megoldásokkal, de csak olyanokkal, amelyekkel maradéktalanul elérhetők a backstop-záradék eredeti célkitűzései.

Juncker szerint ha ugyanezek a célkitűzések hiánytalanul teljesülnek, akkor "nincs szükségünk a backstopra".

"Engem nem fűz erotikus viszony a backstophoz" - fogalmazott.

Hozzátette: a backstop-záradék garanciát nyújtó eszköz, és nem öncélú módon került be a Brexit feltételrendszeréről kötött megállapodásba. Ha a backstop célkitűzései teljesülnek, "nem érdekel, hogy ezt milyen eszközzel" érjük el - mondta.

Az előző brit miniszterelnök, Theresa May által tavaly novemberben elért, a londoni alsóházban háromszor is elutasított jelenlegi Brexit-megállapodás egyik sarkalatos eleme a backstop, amelynek alapján az Egyesült Királyság egésze vámuniós viszonyrendszerben maradna az Európai Unióval, ha - illetve amíg - nem sikerül olyan kétoldalú kereskedelmi megállapodásra jutni, amely önmagában feleslegessé tenné a tartalékmegoldás alkalmazását.

Emellett Észak-Írországban érvényben maradnának az EU egységes belső piacának egyes szabályai is.

Az Európai Bizottság eddigi álláspontja szerint az unió egységes belső piacának és a vámunió integritásának megőrzése végett szükséges a backstop-megoldás ahhoz, hogy a Brexit után se kelljen fizikai határellenőrzést meghonosítani Írország és az Egyesült Királysághoz tartozó Észak-Írország határán. Ez a 499 kilométeres határszakasz lesz a Brexit után az Európai Unió és az Egyesült Királyság egyetlen szárazföldi vámhatára.

London azonban mereven elveti a backstop-záradékot, és alternatív megoldásokat akar. A brit kormány szerint ugyanis a tartalékmegoldás az Egyesült Királyság alkotmányos integritását és saját belső piacát kezdené ki.

A Sky Newsnak adott, csütörtök este ismertetett interjúban Jean-Claude Juncker kijelentette ugyanakkor, hogy szerinte van mód a megállapodásra Londonnal a kilépés feltételeiről, bár arra a kérdésre, hogy ennek az esélye meghaladja-e az 50 százalékot, azt mondta, hogy ezt nem tudja.
"Mindent megteszek a megállapodás érdekében, mivel nem szeretem a megállapodás nélküli Brexit gondolatát sem, ennek ugyanis katasztrofális következményei lennének" - mondta az Európai Bizottság elnöke.

Juncker szerint a megállapodás alapját képezheti az a hivatalosan egyelőre meg nem erősített, de Nagy-Britanniában számos forrásból egybehangzóan hallható brit kormányzati elképzelés, amely szerint az élelmiszerek és egyes agrártermények minőségellenőrzésében Észak-Írország továbbra is tartaná magát az EU szabályrendszeréhez, az egyéb termékek kereskedelmének ellenőrzését pedig az ír-északír határtól távol eső ellenőrzőpontokon végeznék el.

Arra a kérdésre, hogy elképzelhetőnek tartja-e a Brexit elmaradását, Juncker kijelentette: ez nem az ő előrejelzési forgatókönyve, meggyőződése szerint az Egyesült Királyság ki fog lépni az EU-ból.

Boris Johnson brit miniszterelnök sokszor hangoztatott álláspontja az, hogy az Egyesült Királyság a Brexit október 31-i határnapján mindenképpen kilép az EU-ból, akár lesz addig új megállapodás, akár nem.

A londoni parlament a múlt héten elfogadta azt az ellenzéki kezdeményezést, amely megtiltja a megállapodás nélküli kilépést.

A hétfőn hatályba lépett jogszabály előírja, hogy ha október 19-ig nincs elfogadott megállapodás a Brexit feltételrendszeréről, és ha a parlament a rendezetlen kilépést sem hagyja addig jóvá, Johnsonnak kezdeményeznie kell az uniós állam- és kormányfők alkotta Európai Tanácsnál a kilépés elhalasztását három hónappal, vagyis 2020. január 31-ig.

Johnson azonban többször kijelentette, hogy erre semmilyen körülmények között nem lesz hajlandó.