Be kell engedni a menekülttáborba az újságírókat

Szurovecz Illés 2015-ben, a menekültválság csúcsán az abcug.hu újságírójaként a hazai menekülttáborokban uralkodó körülményekről kívánt tudósítani. Elsősorban a debreceni nyitott menekülttáborról akart beszámolni, amelyről korábban az ombudsman is kimondta, hogy az ott uralkodó körülmények sértik a menedékkérők jogiat, így az azt működtető Bevándorlási és Állampolgársági hivataltól belépési engedélyt kért a tábor területére.

Kérelmét azzal az indokkal utasították el, hogy az újságírók belépése veszélyeztetné a táborban élő menedékkérők biztonságát, hiszen a tudósítások azokba az országokba is eljuthatnak, ahonnan menekülni kényszerültek. Hiába vállalta Szurovecz, hogy fényképet kizárólag az azon szereplő személyek írásos beleegyezésével készít, végül nem engedték be a tábor területére. Magyarországon hiába indított pert a döntés ellen, a bíróság azt állapította meg, hogy nincs hatásköre eljárni az ügyben.

Az újságíró a TASZ segítségével fordult a strasbourgi székhelyű EJEB-hez, ahol a szólásszabadságának és a jogorvoslathoz való jogának sérelmét kifogásolta. Az újságírók fizikai elzárása a tudósítás lehetőségétől súlyos jogsértés, ami nem csak a sajtó munkatársainak, de a közönségnek is sérelmet okoz. Így ugyanis az állam ellenőrzésére hivatott újságírók nem tudják leleplezni a zárt ajtók mögött zajló esetleges visszaéléseket, jogsértéseket.

Az EJEB kimondta, hogy a magyar hatóságok az újságírói munka lényegébe avatkoztak be, amikor ellehetetlenítették, hogy Szurovecz maga végezhesse el a cikkéhez a kutatómunkát. A magyar állam azzal védekezett, hogy az újságíró dolgozhatott volna a táborról civil szervezetek által készített jelentésekből, vagy interjúzhatott volna a tábor kapuján kívül. Az EJEB szerint azonban az első kézből szerzett, az újságíró által ellenőrzött információ sokkal értékesebb a más forrásoktól, áttételesen megszerzett adatokhoz képest.

Azt is hangsúlyozza az ítélet, hogy a média szerepe különösen fontos a kiszolgáltatott helyzetben lévő csoportok esetén, hiszen a nyilvánosság garantálja, hogy az állami szerveket számon lehessen kérni a tetteikért. Fontos része az ítéletnek, hogy a magyar hatóságok hiába indokolták a kizárást a menedékkérők magánszférájának védelmével, egyáltalán nem vették figyelembe, hogy az újságíró hogyan igyekezett volna megvédeni az anonimitásukat, és arra sem adtak magyarázatot, hogy a tudósítás hogyan veszélyeztette volna a tábor lakóinak biztonságát, amennyiben írásos hozzájárulásukkal kerülhetett volna csak sor rá.

“Üdvözöljük az EJEB döntését, különösen annak fényében, hogy a magyarországi állami szervek, köztük az ombudsman semmit sem tettek a jogsértéssel szemben. Az ítélet azért is fontos, mert újra kimondja, hogy az újságíróknak nem csak a véleményszabadsághoz, de az információgyűjtéshez is joguk van, és az újságíró szabadságáház tartozik a tudósítás eszközeinek a megválasztása is. Hangsúlyozta az EJEB, hogy az újságíró teljes kitiltása a menekülttáborokból nem igazolható” – mondta Dojcsák Dalma, a TASZ politikai szabadságjogi projektvezetője.