Idén tavasszal Jávor Benedek, a Párbeszéd EP-képviselője azt állította, hogy legalább 300 milliárd, de kedvezőtlen esetben akár 4-500 milliárd is lehet az a büntetés, amit az Unió az EU-s források szabálytalan, korrupt kormányzati felhasználása miatt kiszabhat Magyarországra.

Az Európai Bizottság 2018-as költségvetési zárszámadásának (discharge) keretében a Költségvetési ellenőrző bizottság számára készült kérdőív válaszai alapján a valóság a képviselő pesszimista becslésekre is rátromfolt.

Mindent összevéve a legrosszabb forgatókönyvnek feltételezett 500 milliárd forintnál is nagyobb lehet az a pénzügyi korrekció, büntetés, amelyet a Bizottság kiszabott. "Ennyibe kerül Magyarországnak Mészáros Lőrinc, Tiborcz István és más Fidesz-közeli oligarchák korrupciója. De ezt nem ők fizetik meg, hanem a magyar adófizetők. Minden magyar állampolgár több mint 50.000 forinttal száll be az EU-s büntetésbe, amit a kormányzati korrupció miatt szabtak ki az országra." - írja Jávor Benedek a HirExtrához eljuttatot közleményében.

Alig két hete a 24.hu írt róla először, hogy a kormány gigabüntetést vállalt be annak érdekében, hogy a felfüggesztett uniós kifizetések újra meginduljanak, és az ország hozzájusson az EU-s támogatásokhoz. Értesüléseik szerint a számla a korábban ismertnél magasabb, és a 300 milliárdos értéket is meghaladja. Annak a kérdőívnek adatai azonban, amelynek válaszait az EB a Bizottság költségvetési mentesítési eljárásnak keretében állította össze az EP költségvetési ellenőrző bizottsága számára, ennél is magasabb összegre utalnak. A közel 100 oldalas dokumentumból először is világossá válik, hogy Magyarországon régiós összehasonlításban is tragikus a helyzet.

"A helyzet évről-évre változik, a 2014-2020-as forrásoknál 2018-ban 30 (operatív) program esetében voltak intézkedések, ezek közül 6 Franciaországban, és 8 Magyarországon. A többi 13 országnál egy, vagy ritkán két (operatív) programot érintettek az intézkedések" - fogalmaz a Bizottság válasza, ami azt jelenti, hogy hazánk egymaga több, mint a szabálytalannak talált, és ezért büntetett operatív programok negyedéért volt felelős az EU-ban. Magyarország jobban teljesít, mint bárki más.

Az is kiderül azonban a válaszokból, hogy mekkora összegű büntetést szabott ki a Bizottság Magyarországra, ezzel pontot téve az évek óta tartó találgatásoknak. A 3. mellékletből alapján világossá válik, hogy mind a 7 tematikus operatív program esetében rendszerszintű, a közbeszerzéseket érintő szabálytalanságokat tárt fel a Bizottság, és olyan sok korrupt projektet találtak, hogy az egyesével, projekt alapon kiszabott büntetések helyett az összes operatív programra alkalmazott 10 százalékos általánybüntetést javasolta.

Ezt Jávor szerint a magyar kormány visszautasíthatta volna, vállalva, hogy egyesével bebizonyítja a kérdéses projektekről, hogy azoknál szabályosan jártak el, és nem volt tettenérhető korrupció. A magyar kormány azonban ezt a lehetőséget visszautasította, tudva, hogy aligha járna sikerrel a közbeszerzések tisztaságának bizonyítása során! Így mind a hét operatív programnál lenyelték a megkötött szerződések értékének 10 százalékát kitevő általánybüntetést. A hét operatív program a következő:

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP): 2.718,5 milliárd forint
Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP): 1.157 milliárd forint
Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (VEKOP): 269,3 milliárd forint

Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (EFOP): 884,9 milliárd forint
Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP): 1.117,8 milliárd forint

Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP): 1.034,2 milliárd forint
Közigazgatás- és Közszolgáltatás Fejlesztési Operatív Program (KÖFOP): 298,5 milliárd forint.

Összességében 7480,2 milliárd forintról van szó. Az uniós pénzek lehívásánál - részben a Lázár János által korábban erőltetett korai lehívások miatt - már nagyjából 75 százaléknál jár az odaítélt és leszerződött támogatások aránya, a büntetést pedig erre az összegre szabták ki, figyelembe véve, hogy a kormányzat közben csendben, a nyilvánosság elkerülésével végrehajtotta az uniós pénzfelhasználási rendszer azon korrekcióit, amelyeket az Európai Bizottság előírt.

Az EB így azt reméli, hogy a maradék 25 százalényi pénznél nem következnek be azok a közbeszerzési anomáliák, amelyek miatt a mostani büntetést kiszabták. Így nagyjából 5600 milliárd forint az a tétel, amire a 10 százalékos általánybüntetést számolják, ami önmagában 560 milliárd forintot tesz ki. Csakhogy a válaszok alapján ehhez hozzájön még néhány különösen korrupt operatív program külön büntetése.

"A Mészáros Lőrinc által letarolt, a KEHOP (Környezet és Energiahatékonyság OP) alá tartozó 420 milliárdos víziközmű tenderek esetében 25 százalékos korrekciót javasolnak a már leszerződött, mintegy 260 milliárdos szerződésállományra, ami további 60 milliárd forintnyi büntetést jelent" - állítja Jávor Benedek.

Végezetül hozzá kell számolni a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) esetében alkalmazott kiegészítő 10 százalékos általánybüntetésnek a leszerződött összegtől függő 60-80 milliárdos összegét is. Így összességében 700 milliárdnyi büntetés áll össze, amiből még ha le is vonjuk a pályázati önrészt, amit amúgy is magyar költségvetési/önkormányzati forrásból kellett volna biztosítani, a tényleges büntetés akkor is 5-600 milliárd között lehet.

Ez pedig az a nagyságrend (5-6%), amennyivel a kormány - a várható büntetésekre készülve - "túlfoglalta" az uniós forrásokat, amennyivel több pályázatot fogadott be, mint amennyit Brüsszel ténylegesen finanszíroz. Azaz a későbbi esetleges büntetések már nem csupán abban a formában jelentenek veszteséget, hogy nem kapunk a megvalósított projektekhez uniós támogatást (mint például Tiborcz István közvilágítási ámokfutásainál), és magyar költségvetési forrából kell finanszírozni őket, de veszélyeztetik a Magyarország rendelkezésére álló keretösszeg 100 százalékának lehívását is, azaz tényleges, elérhető EU-s források elvesztését jelentheti.

Mindez egyetlen embernek nem tűnt fel eddig - állítja Jávor, majd meg is nevezi: "az illetőt Polt Péternek hívják, neki kéne a közérdeket képviselnie a korrupció elleni fellépés során, és az 5-600 milliárdnyi büntetést eredményező rendszerszintű korrupció eltussolásának területén végzett fáradhatatlan munkájának jutalmaként épp most választották meg újabb 9 évre a Legfőbb Ügyészség élére."

Ha ő nincs, az EP-képviselő szerint "az ügyészség már sokkal korábban tetten éri az intézményesült állami korrupciót, fellép ellene, visszaszorítja, és megússzuk a 2014-2020 közötti magyar uniós pénzek több mint 5 százalékára, az ország éves költségvetésének 2,5 százalékára rúgó gigabüntetést."