Az uniós parlament brüsszeli épületében folytatott vitán a jelentéstevő, Gwendoline Delbos-Corfield francia zöldpárti EP-képviselő sajnálatosnak nevezte, hogy a jogállamiság magyarországi helyzete romlik, ami azt mutatja, hogy a meglévő eszközök nem elégségesek az uniós normák betartatásához. További, új eszközök létrehozására van szükség - jelentette ki.
Ha ilyen állapot Magyarországon előfordulhat, akkor máshol is hasonlóan alakulhat a jogállamiság helyzete. Ameddig arra még lehetőség van, pozitív, megelőző eszközöket kell előnyben részesíteni. Ebből a zsákutcából azonban ki kell kerülni, hogy egészségesen működhessen az Európai Unió - tette hozzá.
Más EP-képviselők felszólalásukban a jogállamiság helyzetének romlásának példájaként egyebek mellett a Közép-európai Egyetem Budapestről Bécsbe költözését említették. A jogállamiság romló helyzetét a média szabadságának csorbulása, a civil szervezetek szerepének csökkenése mutatja a legjobban.
Minden tagállamnak meg kell felelnie a közös értékeknek, de a magyar példa azt mutatja, hogy nem áll rendelkezésre elegendő eszköz azok betartatására.
Olyan eszközre van szükség, amely sokkal hatékonyabb, mint a 7-es cikk eljárása. Olyan párhuzamos szabályozásra van szükség, amely jogállamiságot összeköti a költségvetéssel.
Felháborító, hogy Magyarország euró milliárdokat kap különféle támogatás formájában, miközben leépíti a demokráciát, megsértiaz emberi jogokat, lebontja a jogállamiságot, és nem vállal felelősséget a közös kihívások megoldásában - emelték ki.
Hangsúlyozták továbbá, hogy a demokrácia, jogállamiság és alapvető jogok helyzetének vizsgálata céljából indított, az uniós szerződés 7-es cikke szerinti eljárás lefolytatásába az Európai Parlamentet és a civil szervezeteket is be kell vonni.
Hidvéghi Balázs fideszes EP-képviselő felszólalásában azt hangsúlyozta, hogy a jogállamisággal Magyarországnak semmilyen problémája nincs, az is a demokrácia és az uniós tagságának alapja. Amivel problémája van, az a jogállamiság politikai fegyverként való hamis felhasználása.
A csütörtöki vita azt tükrözte, hogy a jogállamiság fogalmát részrehajlóan és politikai érdekek mentén félreértelmezik - mondta.
"Jogi köntösbe bújtatnak egy színtiszta politikai támadást, amely mögött a balliberális oldal áll" - fogalmazott.
A magyar emberek úgy látják, hogy azért támadják Magyarországot, mert a magyarok elutasítják a bevándorlók betelepítését, kiállnak a nemzeti szuverenitás mellett és a keresztény kultúra védelméért, amely ellentétes a balliberálisok céljaival.
"Visszautasítjuk, hogy brutális kettős mércét alkalmazzanak Magyarország ellen, olyan dolgokat kérnek rajtunk számon, amelyet más tagállamokon nem" - húzta alá.
A képviselő kijelentette, a jogállamiság állítólagos magyarországi sérelmét feltáró eljárást az EP a jogállami szabályok lábbal tiprásával akarja lefolytatni. A jog szerint az eljárás lefolytatására az uniós tanács jogosult, de az EP bevándorláspárti képviselői ezt a rendet meg akarják sérteni, és teljesen jogellenes módon azt akarják elérni, hogy az uniós parlament jogi bizottsága aktívan részt vehessen ebben a folyamatban. Ez ellentétes az uniós szerződéssel és elfogadhatatlan - tette hozzá Hidvéghi Balázs.
Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció (DK) EP-képviselője felszólalásában példátlannak nevezte az európai demokráciák történetében azt, hogy soha nem látott módon akadályozzák az újságírók működését a magyar parlamentben. Meglepetésének hangot adva azt mondta, hogy a magyar kormány szerint nincs olyan fogalom, hogy jogállam, ezért azt nem is lehet vizsgálni.
"Ez abszurd mindannyiunk számára, akik azért küzdünk, hogy Európa demokratikus, az emberi jogokat és a jogállamiságot tiszteletben tartó országok közössége legyen" - fogalmazott.
Donáth Anna, a Momentum Mozgalom EP-képviselője 08.00 felszólalásában hangsúlyozta, a magyar kormányt nem tántorította el a "rombolástól, a jogállamiság további leépítésétől" sem a 7-es cikk szerinti eljárás, sem pedig az, hogy az Európai Néppártban (EPP) felfüggesztették a Fidesz tagságát.
Véleménye szerint az Európai Parlamentnek is részt kellene vennie az eljárásban, az ugyanis közös európai kérdés. Az eljárást komolyan kellene venni azért, hogy "ne legyen további követendő példa az, ahogy Magyarország az Európai Unióban viselkedik" - tette hozzá.
